Már fiatalkorban megjelenhet az igény, hogy még idős korunkban is anyagilag függetlenek maradhassunk. A nyugdíj-előtakarékosság segíthet abban, hogy az ember a nyugdíjkorhatár elérése után is fenntarthassa az életszínvonalát, és ne kelljen teljes mértékben a társadalombiztosításban vagy más juttatásokban bíznia.
Emellett a nyugdíj célú megtakarítás hozzájárulhat a biztonságérzet növeléséhez, mivel az ember tudja, hogy van egy tartalék, amelyre szüksége lehet a nyugdíjas éveiben. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a nyugdíj-előtakarékosságot érdemes a személyes pénzügyi helyzettel, a célkitűzésekkel és az adószabályokkal összhangban tervezni.
Mielőtt a téma mélyére ásnánk, érdemes tisztázni, hogy mire kell gondolni, amikor a nyugdíj-előtakarékosságokról beszélünk. A köznyelvben bármilyen megtakarítást tekinthetünk nyugdíjcélúnak, ha azt az időskori megélhetésünk biztosítására hoztuk létre. Emellett a reklámokban gyakran találkozhatunk a „nyugdíj-előtakarékosság” kifejezésével. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon ez csak egy marketingfogás, vagy valóban értékes konstrukciót tálalnak nekünk a szolgáltatók. Bár a pénzügyi területen gyakran használnak csengő kifejezéseket csupán marketing célokra, a nyugdíjjal kapcsolatos témában ezek ténylegesen valódi jelentéssel bírnak.
A nyugdíj-előtakarékosság nem csupán egy jól hanzatos buzzword napjainkban: hivatalos állami definíció létezik rá. Ennek értelmében háromféle megtakarítási típus minősül kifejezetten nyugdíjcélúnak. Bár egy-egy típuson belül számos konkrét pénzügyi megoldás áll rendelkezésre – amelyekkel gyakran különböző pénzintézetek által kreált fantázianéven találkozunk. Ám a kérdés az, hogy melyik nyugdíj-előtakarékossági megoldás melyik típusba sorolható. A szabályozás értelmében a piacon fellelhető konstrukciók mindegyike ebbe a három típusba sorolható. Ma már több mint 70 különböző nyugdíj-előtakarékossági konstrukció érhető el a piacon. Az alábbi bejegyzésben összegyűjtöttük legfontosabb tudnivalókat.
Manapság nem túl fényes a kilátás a nyugdíjak alakulásának tekintetében. A nyugdíjrendszer bizonytalan jövője miatt egyre több nyugdíjasra kell egyre kevesebb aktív dolgozónak számítani, ami azt jelenti, hogy a jelenleg sem túl magas nyugdíjak még tovább csökkenhetnek a jövőben. Ha nem szeretnénk kizsákmányolni magunkat az állami nyugdíj egyre kétségbeesettebb jövőjében, akkor elengedhetetlen, hogy saját nyugdíjunkra is félretessünk.
Magyarországon a lakosság elöregedése és a születésszám csökkenése miatt évről-évre az aktív dolgozók száma aránytalanul csökken a nyugdíjasok számához képest. Emellett a nyugdíjrendszer finanszírozása egyre nagyobb terhet jelent az állami költségvetés számára, különösen az öregedő népesség és az egészségügyi kiadások növekvő költségei miatt.
Bár sok közgazdász és gazdasági szakértő egyetért abban, hogy a teljes összeomlás belátható időn belül szinte teljesen valószínűtlen, ugyanakkor egybehangzóan állítják, hogy a következő 10-15 évben az időskori fizetések jelentősen csökkenni fognak. Az egyetlen kiút a legtöbb szakember szerint így nem más, mint az öngondoskodás.
A hivatalos nyugdíj-előtakarékossági formák jelentősen kedvezőbbek, mivel az ide befizetett összeg után évente 20 százalék nyugdíjcélú adó-visszatérítést kapunk közvetlenül a megtakarítási számlánkra. A magyar állam is tisztában van a nyugdíjrendszer helyzetével, belátja, hogy az állami nyugdíj kifizetése kérdéses lehet a jövőben. Így gyakorlatilag jutalmazza azt a magatartást, amit az állam szeretne, hogy a lakosság szélesebb körben folytasson.
Jelenleg a szabályozás értelmében az időskorunkra kapott összeg elérheti az aktív fizetésünk 65-70 százalékát. Ez már önmagában sokaknak okozhat gondot későbbiekben. A magyar lakosság nagy részének havi jövedelme az átlagbér alatt van. Egyes szakmai elemzések szerint 10-15 év múlva a nyugdíjösszegünk aránya várhatóan épp, hogy elérheti a 45-55 százalékot.
Nem véletlen, hogy pénzügyi szakértők is hangsúlyozzák a nyújdíjelőtakarékosság fontosságát. A hiányzó összeg pótlására a legtöbben azt javasolják, hogy időben kezdjünk el gondoskodni az időskori megélhetésünkről, hogy ne érjen váratlanul az állami nyugdíj várható csökkenése.
Az állami szabályozásra támaszkodva fel tudunk sorolni olyan jellemzőket, amelyek hivatalosan nyugdíj-előtakarékossági formává tesznek egy konstrukciót. A piacon elérhető megtakarítási formák számos jellemző mentén eltérhetnek, például költségszerkezet, nyugdíjcélhoz igazított teljesítési események vagy megtakarítási szolgáltatások. Azonban a legfontosabb különbség az, hogy valamilyen formában szerződés köti őket a nyugdíjkorhatárhoz és a nyugdíjhoz.
Az aktuális állami szabályozás szerint az alábbi három típus minősül hivatalosan is nyugdíjcélúnak: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, valamint nyugdíj-előtakarékossági számla. Az alábbiakban e három konstrukciót fejtjük ki részletesen.
Kérj ajánlatot!E nyugdíjcélú megtakarítási formára jellemző, hogy viszonylag kedvező havidíj mellett igényelhető, valamint túlnyomórészt a hazai gazdaság működésébe – és természetesen magyar állampapírba – fekteti az így megtakarított összegünket.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési politikája szerint az igénylő általában 3-4 igen eltérő kockázatú befektetési portfólió közül választhat, egészen az alacsony kockázatútól a magas kockázatú portfólióig. Különös jellemzője a konstrukciónak, hogy – függetlenül a kockázattól – a legtöbb esetben a félretett pénz nagy részét, nagyjából 50-80 százalékát magyar állampapírokba fektetik, a maradék részt pedig magyar cégek értékpapírjaiban, részvényeiben tartják.
A hozamok így pénztáranként merőben eltérhetnek, sőt akár nyugdíjpénztáron belül is különböző hozamokkal találkozhatunk a megtakarításhoz választott különböző kockázatú portfóliók függvényében. A magyar piacot vizsgálva elmondható, hogy átlagosan 6 százalékos éves hozammal lehetett számolni – a jelenleg elérhető összes termék figyelembevételével. Ez az érték azonban csak egy megközelítő érték, hiszen a magyar állampapír kamatainak változásával, esetleg csökkenésével vélhetően az önkéntes nyugdíjpénztári hozam is csökkenhet néhány százalékponttal.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei mindig az aktuális befizetés összegéből kerülnek levonásra, általában ez néhány százaléknyi költséget jelent havonta. A pontos költségek a szolgáltató nyugdíjpénztár által megállapított költségeitől, valamint a befizetések összege alapján kalkulálható. A gyakorlatban a legtöbb önkéntes pénztár esetén a megszabott költségek 2-5 százalék közötti tartományban mozognak.
Főszabály szerint az első 10 évben a befizetett összeghez nem férhetünk hozzá. Ez alól kivételt képez, ha 10 éven belül elérjük a nyugdíjkorhatárt. Emellett az első 10 év lejárta után csak a hozamok vehetők fel adómentesen 3 évente, a tőke továbbra sem hozzáférhető – extra adók fizetése nélkül.
Az adómentes hozzáférésre két esetben van lehetőség: ha elértük a nyugdíjkorhatárt, vagy ha az önkéntes nyugdíjpénztár 21 évig fut, és az utolsó 20 évben fizettünk be rá bizonyos összeget. Fontos megjegyezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjkorhatárhoz van kötve, így ha később emelkedik a nyugdíjkorhatár, az befolyásolhatja az adómentes hozzáférés időpontját.
Az önkéntes nyugdíjpénztár konstrukciók előnyei közé sorolható, hogy – a legtöbb esetben – alacsony induló összeggel is elindítható, valamint viszonylag alacsony költségekkel számolhatunk. E megtakarítási formák előnye még, hogy béren kívüli juttatásként is megállja a helyét. A hozamokat tekintve az első 5-6 évben várhatóan korrekt értékekre számíthatunk.
Az önkéntes nyugdíjpénztár, mint megtakarítási forma hátrányai közé tartozik, hogy munkáltatói oldalról ma már súlyos adók terhelik e formát, továbbá magánszemélyként is súlyos büntetésre számíthatunk, ha még idő előtt szeretnénk a nyugdíjfelvételt kérelmezni. Emellett az önkéntes nyugdíjpénztárak igen korlátozott befektetési lehetőségeknek tekinthetők, hiszen a már fent említett néhány portfólió áll rendelkezésre. A hozamok a hazai gazdaságtól függenek, ami jelen esetben – bizonytalan gazdasági helyzet közepén – szintén nem előnyös.
Az önkéntes nyugdíjpénztár elsősorban azoknak ajánlott, akik havi kisebb összegben, kb. 5-6 ezer forint között gondolkodnak az előtakarékosságban, és még legalább 10 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Fontos, hogy csak az válassza az önkéntes nyugdíjpénztárt befektetésképp, aki elfogadja, hogy a megtakarítások hozamai a hazai gazdaság teljesítményétől függenek.
Ma a nyugdíj megtakarítási formák között a legnépszerűbbek a nyugdíjbiztosítások. A konstrukció felépítése ma már modern és egyszerű. A megtakarított pénzünk egy biztosító társaságnál gyűlik, majd egy befektetési alapkezelő menedzseli. A magyar piacra jellemző, hogy széles palettából választhatnak az ügyfelek, így óriási különbségekkel is találkozhatnak társaságonként, de akár még egy-egy konstrukció között. A nyugdíjbiztosítások esetén célszerű nyugdíj-előtakarékossági kalkulátort használni, de érdemes szakember segítségét kérni.
A hazai konstrukciókra jellemző, hogy széles választékban érhetőek, a különböző társaságoknál a legtöbb esetben tíznél több befektetési alap közül választhatunk, amelyek garantált, kezelt, vegyes, pénzpiaci, nemzetközi vagy magyar alapokat kínálnak. Mivel a megtakarítást biztosítónál helyezzük el, a társaságok kedvezményes áron számos kiegészítő szolgáltatást is felkínálnak, például életbiztosítást, esetleg rokkantsági, vagy balesetbiztosítást is.
Nyugdíjbiztosítások esetében nehéz általános értékeket adni a hozamokra, mivel a több száz befektetési alap mindegyike eltérő hozamokat és kockázati szintet kínál. Az sem mindegy, hogy mennyi időnk van még nyugdíjba vonulásig. Például, ha közel van a nyugdíjkorhatár, választhatunk hozam- vagy tőkegarantált alapokat, valamint különböző állampapírokat is, amelyek garantált 5-6 százalékos hozamot nyújtanak.
Ha viszont még legalább 15 évünk van a nyugdíjig, akkor egy kiegyensúlyozottabb portfóliót is választhatunk, amelyben a garantált állampapírok mellett a jövedelmezőbb részvények is megtalálhatóak. Ezzel olyan megtakarítást indíthatunk, ahol kedvező hozamokat érhetünk el alacsonyabb kockázat mellett. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy jól menedzselt részvényalappal kalkulálva 8-9 százalékos átlagos éves hozamra lehet számítani egy 10-15 évnél hosszabb befektetési időszak alatt.
A költségek számítása nem egyszerű feladat, még a bevezetett teljes költségmutató ellenére sem. Általánosságban elmondható, hogy nagyjából 1-3 százalékos költségekre lehet számítani éves szinten, az összeg nagyságától függően. A nyugdíjbiztosítások költségei általában közepes vagy magas kategóriába sorolhatók, és jelentős eltérések lehetnek az egyes megoldások konstrukciói között. A költségek csökkentése érdekében a biztosítók gyakran hűségprogramokkal és bónusz hozamokkal honorálják a hosszú távú megtakarításunkat, ami jelentős bónuszt jelenthet 15-20 év távlatában.
Mivel a nyugdíjbiztosítás alapvetően egy hosszú távú megtakarítási forma, ezért a szerződés típusától függően 10-15 évig nem lehet hozzáférni a felhalmozott összeghez – ebben az esetben is – különböző felárak nélkül. Fontos megjegyezni, hogy az első 2-3 évben a nyugdíjbiztosítás nem szüneteltethető vagy hozzáférhető, ezért fontos alaposan átgondolni a havi megtakarítási összeget, bár nyugdíjcélú biztosítást már minimum 8 ezer forintos havidíjtól is köthetünk.
E nyugdíj-előtakarékossági forma legnagyobb előnye az, hogy a megtakarítási szerződésben az elindításkor aktuális nyugdíjkorhatárhoz vagyunk kötve. Tehát, ha idővel emelkedne a nyugdíjkorhatár, mi akkor is abban az életkorban férhetünk hozzá a megtakarításhoz, amely a szerződéskötés pillanatában a rendeletben szerepelt. Egy másik, fontos előnye, hogy tartozik hozzá egy úgynevezett eseti számla. Ide alkalmanként extra megtakarítási összegeket helyezhetünk el. Ezeket a plusz megtakarításokat a választott nyugdíjbiztosítási módtól és céloktól függően vagy a nyugdíjunkra tesszük félre és ekkor további adó-visszatérítést is kaphatunk, vagy szabad felhasználásra tartjuk. Ekkor azonban az adó-visszatérítés nem jár, de gyakorlatilag bármikor hozzáférhető. A biztosítások még egy fontos előnye, hogy KATA-s vállalkozók is igénybe vehetik.
A nyugdíjbiztosítások ellen szól, hogy nehéz megfelelően kiválasztani a számunkra optimális konstrukciót. 10 év a minimum ajánlott időtartam, így alapos átgondolást igényel. A biztosítások többsége bizonyos megkötöttségekkel jár, ám ez társaságonként eltérő.Összességében egy bonyolult konstrukcióról van szó, így szakember nélkül ne vágjunk bele.
általánosságban elmondható, hogy elsősorban azoknak ajánlott, akik havonta több mint 8, de inkább 10 ezer forint összegű nyugdíj-előtakarékosságban gondolkodnak, és legalább 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Fontos mérlegelni, hogy a magasabb hozamokért vállaljuk-e a magasabb költséget. A KATA-soknak szintén ezt a lehetőséget érdemes választaniuk, mivel csak a nyugdíjbiztosítás révén részesülhetnek az adó-visszatérítésből. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a nyugdíjbiztosítás hosszú távú előtakarékosság, és 10 év alatti futamidőre általában nem javasolt elindítani.
A nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek közül egy igen rugalmas megoldást kínál a NYESZ néven emlegetett konstrukció az időskori évekre. E megtakarítási forma jellegzetessége, hogy nincs előre meghatározott rendszeres befizetési kötelezettségünk, és teljes mértékben rajtunk múlik, mikor és mennyit teszünk félre. Az itt elérhető értékpapírok kiválasztása azonban igényel némi pénzügyi szakértelmet.
A NYESZ lényegében egy speciális értékpapírszámla, amely működése nagyban hasonlít a tartós befektetési számlához. A befizetéseinkből nem kamatot kapunk, hanem közvetlenül értékpapírokat vásárolunk. Hazánkban jelenleg 7 banknál is indíthatunk előtakarékossági számlát. Ezek mindegyike szinte hasonló költségszerkezetet kínál, bár eltérések lehetnek az értékpapírok típusaiban. Célszerű lehet a folyószámlánkat vezető banknál előtakarékossági számlát indítani, ám nem kizárt dolog másik banknál igényelni.
A nyugdíj-előtakarékossági számla költségei általában alacsonyak a másik két nyugdíjcélú megtakarításhoz képest, bár az általunk választott értékpapírok és a kereskedési gyakoriságunk befolyásolhatja ezeket a költségeket. A NYESZ esetén továbbá mi magunk dönthetjük el, hogy milyen értékpapírokat vásárolunk és mennyi időre. A konstrukció jellemzője még, hogy a befizetéseket mindentől függetlenül elhelyezhetőek, de hozzáférni csak nyugdíjkorhatár elérése után tudunk.
Alapvetően egy igen kedvező, rugalmas megoldást kínál a nyugdíj-előtakarékossági számla, hiszen nincs előre meghatározott havidíj, és alacsony költségekre számíthatunk. Emellett csakis tőlünk függ, mikor és mekkora összeget teszünk félre.
A másik oldalról ez hátrányként is jelentkezhet. E megtakarítási forma hátrányaként sorolandó, hogy korlátozott értékpapír-választék jellemzi, és a legtöbb esetben a választék csak az európai piac. Ebben az esetben is – hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárhoz – az előtakarékossági konstrukció hozama a piaci teljesítménytől függ. E lehetőség közös vonása még az önkéntes nyugdípénztárral, hogy a nyugdíjkorhatár változása érintheti a lejáratot.
Általánosságban olyanoknak ajánlott e nyugdíj-előtakarékossági lehetőség, akik rugalmasan szeretnék kezelni nyugdíjas éveikre szánt megtakarításaikat. Ha e megoldás mellett döntünk, célszerű más típusú megtakarítási formákkal is rendelkezni. Ajánlott még, hogy legyen valamennyi értékpapír-piaci tapasztalatuk, hiszen ez nagymértékben befolyásolhatja a realizálható hozamokat.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
Így kaphatod meg a hitelt
1. Kalkuláció
Versenyeztesd meg a bankok ajánlatait, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet.
2. Kiválasztás
Kattints az "érdekel" gombra és kérj ajánlatot.
3. Igénylés
Állítsd össze a bank által kért dokumentumokat és add be hiteligénylésedet.
4. Szerződés
A kiválasztott bankban megtörténik a szerződéskötés, majd ezt követően hamarosan a folyósítás.
A nyugdíjcélú megtakarítások lényege, hogy aktív, munkavállalásban töltött éveinkben havi rendszerességgel félreteszünk egy előre meghatározott összeget. Ennek eredményeként idős korukban nemcsak az állami nyugdíjra támaszkodhatnak majd, hanem a megtakarítás, mint bevételi forrás is rendelkezésre áll. Ideális esetben a nyugdíjcélú megtakarítás révén elegendő tőke halmozódik fel ahhoz, hogy fedezze a nyugdíjba vonulás miatt kieső jövedelmet és megőrizhető maradjon az életszínvonal.
Azok, akik az idős korukra szeretnék biztosítani anyagi stabilitásukat, ma három hivatalos nyugdíj-előtakarékossági lehetőség közül választhatnak Magyarországon. Ezek a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla. Mindegyik forma sajátosságai eltérőek, ezért érdemes az egyéni helyzetet figyelembe véve meghatározni, melyik lehet az optimális választás.
A nyugdíjcélú megtakarítás már kisebb összegekkel is elindítható, például havi 10 ezer forinttal. A megtakarítások rugalmasak, így idővel lehet változtatni a befizetések összegén. Fontos, hogy a havi befizetések mértékét a személyes pénzügyi céljaink alapján határozzuk meg.
Az adójóváírás mindhárom hivatalos nyugdíj-előtakarékossági forma után igénybe vehető. Minden formánál az adójóváírás összege a január 1-től december 31-ig megtakarított pénz 20 százaléka, azonban ennek felső korlátja formánként és együttesen is eltérő.
A nyugdíjcélú megtakarítások után járó adójóváírás igénybevételének határideje minden év december 31. Ezt akár az egész évre visszamenőleg is megtehetjük, ami maximum 280 ezer forint állami támogatást jelenthet. Azonban az ügyintézés és az átfutási idők miatt nem célszerű az utolsó pillanatra hagyni. Az adójóváírás igénybevételéhez rendelkezni kell nyugdíjcélú megtakarítással, amire érkezett befizetés a tárgyévben, valamint visszaigényelhető személyi jövedelemadóval.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
A CSOK Plusz támogatás népszerű lesz ebben az évben. Az igényléshez azonban minden részlettel érdemes tisztában lenni. Utánajártunk, hogy közös ingatlan esetén milyen lehetőségek vannak. Mutatjuk a fontos részleteket. Szakértőnk cikke.
Nyaralás közben nincs bosszantóbb, mint amikor késik a repülőnk. Főszezonban pedig hangos a sajtó a több órás vagy még hosszabb késésektől. Egy előrelátó utazó biztosítással próbál védekezni a kellemetlenség negatív hatásai ellen. Az Erste most egy nem mindennapi lehetőséget kínál: automatikusan kompenzációt fizet. Mutatjuk a részleteket.
Gyermekünk pénzügyi tudatosságra nevelése ma egyre fontosabbá válik, hiszen a pénz kezelésének képessége az élet egyik alapvető készsége. Sokan azonban tanácstalanok abban, hogy mikor érdemes elindítani a gyereket ezen az úton. Mikor nyissunk bankszámlát a gyermekünknek? Mutatjuk, hogy miért, mikor és hogyan érdemes belevágni ebbe a kalandba!
A fiatalok nagy részének megtakarítása sincs, és csak igazán kevesen rendelkeznek akkora megtakarítással, hogy egy évnél tovább is meg tudjanak élni bevétel nélkül. Miből adódnak ezek a különbségek? Mit tegyen egy fiatal, hogy legyen megtakarítása? És persze miért fontos ez? Szakértőnk ír a helyzetről, és arról is, hogy egy fiatal hogyan növelheti a megtakarításai értékét.