A legtöbben teszünk félre, spórolunk, esetleg megtakarítunk, ám a sokszor nem tudatosan tesszük ezt. Manapság a fogalmak alatt a pénzünk megóvását értjük, ám a gyakorlatban a ezek más jelentéssel bírnak.
Spórolás vagy takarékoskodás alatt azt értjük, amikor valaki rendszeresen pénzt gyűjt, halmoz fel. Ezt jellemzően a folyószámlán, otthon vagy bármilyen nem jövedelmező helyen tartunk. Amennyiben van rá lehetőségünk, a nem jövedelmező halmozást érdemes elkerülni, mert a felhalmozott összeg elinflálódik, veszít vásárlóértékéből.
A megtakarítás lehet bármekkora pénzösszeg, amelyet nem költünk el, hanem későbbre tartalékolunk, félreteszünk, megspórolunk. Befektetésről pedig akkor beszélhetünk, ha ezt a félretett pénzösszeget olyan pénzpiaci termékekbe vagy más befektetési lehetőségekbe fektetjük be, amelyek a tőke növelését célozzák meg. Tehát lényegében azt jelenti, hogy pénzünket olyan pénzpiaci eszközökben helyezzük el, amelyek hozamot eredményeznek, és így a pénzünk gyarapodik.
Ma már egyre többen érzik a felelősséget pénzük és jövőjük iránt hazánkban, amely a befektetési kedv folyamatos emelkedéséhez vezet. Ám a legtöbben szeretnék, ha valaki megmondaná nekik a tökéletes receptet ahhoz, hogyan kössék le megtakarított pénzösszegüket. Ám a gyakorlatban ez ennél bonyolultabb. A különböző élethelyzetek, fogyasztási szokások és az egyéni célok mind befolyásolják a befektetési lehetőségek körét, így célszerű saját magunknak kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet. Oldalunkon segítünk eligazodni a különböző eszközök között, azok előnyeit, valamint kockázatait is górcső alá véve.
Mielőtt belevágnánk a pénzpiaci eszközök ismertetésébe, fontos néhány fogalmat tisztázni. A lehetőségek számbavételekor egy úgynevezett befektetési háromszög vagy mágikus háromszög segíthet. A kreatív elnevezés azt jelzi, hogy a befektetések értékelése során három kulcsfontosságú tényezőt kell figyelembe venni: a hozamot, a kockázatot és a likviditást.
A hozam az a mérték, amellyel egy befektetés várhatóan növeli az értékét a jövőben. Ez gyakran nehezen meghatározható. Általánosságban tehát a hozam alatt a különböző befektetések eredményéül kapott tőkenövekményt értjük és jellemzően éves szinten, százalékban kerül meghatározásra. A leggyakrabban a fizetett kamat az alapja.
Hazánkban a hozamot törvényi előírás is szabályozza: a törvény értelmében a lakossági befektetésekre fizetett kamat nem lehet negatív. Így Magyarországon nem találkozhatunk olyan lakossági befektetési lehetőséggel, amely révén a befektetett tőke értéke csökkenne. Természetesen vannak kockázatosabb, például vállalati kötvények, részvények, amelyek várható hozama igen tág határok között mozoghat. Így itt említhetünk meg egy másik elengedhetetlen fogalmat, a kockázatot.
Kérj ajánlatot!A kockázat nem jelent mást, mint az, hogy mekkora valószínűséggel fordulhat elő, hogy a befektetett pénzünk, vagy annak egy része, nem tér vissza hozzánk. Egy példa erre: ha gazdasági válság idején vagy nehéz helyzetben levő vállalat értékpapírjaiba fektetünk, akkor a csődkockázat nagyon magas lehet, nem ritkán 70-90 százalékos. Csődhelyzetben a vállalat kötvényei vagy részvényei ekkor akár nullát is érhetnek.
Ellenben az állampapírok, az állami garanciával rendelkező bankbetétek és a betétbiztosítási védelem, vagy más néven OBA alá tartozó pénzpiaci termékek esetében a kockázat rendkívül alacsony, megközelíti a nullát. Mielőtt befektetnénk, az egyik legfontosabb lépés végiggondolni azt, hogy mekkora kockázatot vagyunk képesek vállalni.
A legjobb párosítás az lenne, hogy a lehető legkisebb kockázat mellett a lehető legmagasabb hozamot realizáljuk egy befektetési eszköz esetén. A gyakorlatban sajnos ez nem így van, mivel a hozam és a kockázat szorosan összefügg egymással. A magas hozam lehetőségével általában magasabb kockázat jár, és fordítva. Az alacsony kockázatú termékek általában nem kínálnak kiemelkedő hozamokat, míg a nagyon kockázatos részvények vagy árupiaci termékek jelentős értéknövekedést hozhatnak.
Ekkor lép be egy harmadik fogalom a háromszögbe: a likviditás. A likviditás szintén nem elválasztható a hozamtól és a kockázattól. A befektetők általában magasabb hozamra számítanak az alacsony likviditású, azaz nehezebben hozzáférhető vagy visszaváltható eszközökért cserébe, míg a gyorsan és könnyen elérhető pénzpiaci eszközök jellemzően kisebb kockázattal és hozammal bírnak.
Végül, a mágikus háromszög utolsó csúcsát jelképezi a likviditás. A fogalom azt fejezi ki, hogy milyen könnyen, milyen gyorsan és milyen feltételekkel tudunk hozzáférni pénzünkhöz, ahogyan az előbb már említettük.
A gyakorlatban ez úgy jelenhet meg például a folyószámla esetén különösen, ha hozzárendelünk egy bankkártyát, hogy szinte azonnali hozzáférést kapunk a pénzünkhöz. A részvények, kötvények és más tőzsdei termékek általában néhány nap alatt konvertálhatók készpénzzé. A befektetési alapok esetében a befektetési jegyek egy része azonnal, míg másik részük néhány nap alatt váltható pénzre, vagyis likvidálható. Ugyanakkor vannak olyan befektetések is, ahol hosszabb visszaváltási időszakok léteznek, például féléves periódusok, mint például bizonyos ingatlanalapoknál, ezek már nem tekinthetők likvidnek.
A befektetési háromszög ismerete mellett akad még egy fontos, ha nem a legfontosabb kérdés: mekkora kockázatot érdemes vállalni? Ezt a kérdést azonban célszerű saját magunknak megválaszolni, a lehetőségek alapos figyelembevételével.
Ahogyan már említettük, a hozam és a kockázat kéz a kézben jár, és a közgazdaságtan tanítása szerint a magas hozam esetén gyakran magas kockázatot kell vállalni . Ennek az az alapja, hogy ha lenne olyan lehetőség, ami korlátlanul magas hozamot nyújt kisebb kockázattal, vagy akár kockázat nélkül, akkor mindenki ebbe fektetné a pénzét, és az határozná meg a kockázatmentes befektetések új, átlagos piaci hozamszintjét.
A biztonságosabb, kockázatkerülő megoldások közé tartoznak a banki lekötött betétek, az állampapírok vagy akár a babakötvények is ide sorolhatók. Egy jó megoldás lehet még a kevésbé kockázatvállaló egyéneknek a biztonságosabb pénzpiaci eszközökből képzett tartós befektetési számla (TBSZ) nyitása.
Ha közepes kockázatot vállalsz, akkor lehet számításba venni a fizikai arannyal történő befektetéseket, vagy olyan befektetéseket, amelyek kombinálják a befektetést az életbiztosítással.
Van, hogy készen állunk nagyobb kockázatok vállalására, így számos kockázatos, de igen nagy hozammal kecsegtető pénzpiaci eszköz között válogathatunk. Elmerülhetünk a részvények és a kriptovaluták világában. A magas kockázatú eszközökre jellemző, hogy általában magas tőkeáttételekkel járnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a befektető már rendkívül alacsony kezdő összeggel, úgynevezett letéttel is olyan ügyleteket köthet, amelyek értéke többszörösen meghaladhatja a letét összegét – akár tízszeresen vagy százszorosan is.
Befektetéseink kialakításakor azonban különösen az életkorra, a befektetési céljainkra és a kockázatviselési képességünkre kell tekintettel lennünk, majd ez alapján kiválasztanunk a számunkra leginkább megfelelő eszközt. A továbbiakban kifejtjük a különböző befektetési lehetőségek jellemzőit a legkevésbé kockázatos eszköztől haladva. Így a kockázatok fokozatosan növekednek, de ezért cserébe növekszik a potenciális nyereség is!
A bankbetéteknek két fő típusa létezik: látra szóló és lekötött betétek. A lekötött betétekért általánosságban a bank magasabb kamatot fizet, bár ez lekötés esetén előzetesen meghatározott időre szól. A bankoknak az az érdekük, hogy ügyfeleik minél több pénzt tartsanak náluk.
A lekötött betétekből természetesen idő előtt is kivehetjük a pénzünket, ám ebben az esetben az extra kamat elveszik. A magánszemélyekhez kapcsolt bankbetétek általában az Országos Betétbiztosítási Alap, vagy OBA védelme alatt állnak, így magas szintű biztonságot nyújtanak, és alacsony kockázatúnak számítanak. A jelenlegi alacsony kamatszint miatt a bankbetétek hozama jellemzően alacsony. Ugyanakkor a bankbetétek magas likviditásúnak tekinthetőek, így a folyószámlán lekötött pénzünkhöz általában bármely munkanapon hozzá lehet férni bankautomatából, vásárlás vagy azonnali átutalás révén akár hétvégén is.
A konstrukció lényege, hogy a pénzünk egy jelentős részét – akár 50-75 százalékát is –, kötelezően egy hosszú távú, kockázatos befektetésbe kell helyezni. Ezt érdemes azonban elkerülni. A trükk abban áll, hogy a magas kamatot csak az egynegyed, talán egyharmad betétrészre garantálja a bank, és még azt is csak rövid időre. Ez a megközelítés jelentős kockázattal járhat, mivel a befektetési részen sokkal többet veszíthetünk, mint amennyi kamatnyereséget realizálhatunk a betéti részen.
A bankbetéteknél elérhető leggyakoribb kamatozási formák a fix, lépcsős, vagy változó kamatozás. A fix kamatozás a legegyszerűbb és legkönnyebben megérthető és átlátható betétlekötési forma, hiszen ilyenkor a kamat pontosan annyi, amennyit meghirdet a pénzintézet.
A lépcsős kamat esetén a lényeg abban áll, hogy a kamat a lekötött összeg nagyságrendjétől függ. Ha a pénzünk elér egy magasabb kamathoz tartozó összeget, akkor az egész betétünk azzal a magasabb kamattal kamatozik a lekötési idő alatt.
A változó kamatozású betétek esetén egyértelműen változik a kamat a lekötési idő alatt. A bank nem minden esetben köti a változást valamilyen eseményhez, de egyre gyakoribb, hogy a kamatot a jegybanki alapkamathoz mérik.
Állampapír vásárlása nem jelent mást, mint azt, hogy az államnak kölcsönt nyújtunk meghatározott időre, ezért cserébe pedig rendszeres kamatot kapunk. Az államnak kölcsönadni, és így kamatot realizálni, egy teljesen kockázatmentes befektetésnek számít mostanság. Ha hiszünk abban, hogy jelenlegi körülmények között nem következik be államcsőd, akkor fektessünk állampapírba. Jelenleg ez tűnik a legbiztonságosabb opciónak, különösen, ha saját devizában bocsátják ki. Az állami garancia nem csupán a tőkére vonatkozik, azaz a befektetett pénzösszegre, hanem a kamatra is kiterjed, biztosítva a garantált visszafizetést.
Az állampapírok között találhatunk fix és változó kamatozásúakat is, és futamidejüket tekintve kincstárjegyekről vagy államkötvényekről beszélhetünk. Az államkötvényeket általában a nullához közelítő kockázatú referencia befektetésként kezelik, és más befektetések teljesítményét ezen mérőpont alapján értékelik.
Jelenleg számos állampapír érhető el a piacon. Ahhoz, hogy a megfelelő eszközt kiválasszuk, érdemes egy állampapír befektetési kalkulátort használnunk. Egyszerűen csak megadjuk a befektetni kívánt összeget, majd a devizát, végül pedig azt, hogy mennyi időre szeretnénk állampapírt vásárolni. Ezt követően a kalkulátor az összes elérhető állampapírra ad eg hozamszámítást, pillanatnyi jelleggel.
A Tartós Befektetési Számla már önmagában utal arra, hogy egy tartós befektetési lehetőséget takar. Ezt a bank szabályai szerint kezelhetjük, és a kamatadó mentesség mellett speciális szabályai is vannak. Két típusú TBSZ számla érhető el. A Tartós Befektetési Betétszámla, ahol a lekötött betéteinket tárolhatjuk, illetve Tartós Befektetési Értékpapírszámla, ahol a már említett értékpapírokat, állampapírokat helyezhetjük el. Működésük és különösen az adómentességi szabályok szempontjából nincs lényeges különbség a két típus között.
A TBSZ-t azért érdemes nyitni, hogy mentesülhesünk a kamatadó fizetése alól. Ez nem más, mint a kamatok után fizetendő összeg, és a személyi jövedelemadó 15 százalékos kulcsa. Fontos megjegyezni, hogy a kamatadó csak a kamatokra vonatkozik, és nincs hatással a befektetett tőkére. A befektetett tőke ugyanis már adóztatott pénzből származik, míg a kamat új jövedelemként keletkezik.
A befektetési alapok lényege abban rejlik, hogy összegyűjtik a kisebb megtakarításokat, ezzel hatékonyan kezelik a vagyont. A kisebb összegekkel elérhetővé válnak olyan befektetések, amelyek egyébként nem, vagy csak kevésbé hatékonyan és költséghatékonyan lennének elérhetők. Ezen kívül a kisbefektetők általában nem szakemberek a pénzügyi területen, így a befektetési alapok szakemberei látják el a vagyon kezelésének feladatát, munkájukért pedig díjat számolnak fel. Magyarországon számos befektetési alap létezik, amelyek különböző termékekbe fektetnek, különböző kockázati és hozamprofilokkal, valamint időtávokkal. Ezek közé tartoznak részvényalapok, kötvényalapok, vegyes alapok, pénzpiaci alapok és ingatlanalapok.
A biztosítás alapelve az, hogy egy rendszeres díj fizetése mellett a biztosított nagyobb kifizetést kap, ha valamilyen nagy probléma adódik. A biztosítottak kis része kerülhet csak veszélybe, így a nagyobb kifizetést a többi biztosított rendszeres, kisebb díjai fedezik. A modern életbiztosítások azonban gyakran befektetésként is működnek. Ezzel a biztosított a biztosítási időszak végén kamatokkal növelt összeget kap vissza.
Az életbiztosításnak két alapvető típusa különül el. Az egyik a kockázati életbiztosítás, amely fő célja az olyan váratlan események okozta anyagi károk csökkentése, mint például betegség, sérülés vagy váratlan halál. A másik típus a befektetéssel kombinált életbiztosítás. Ebben az esetben az életbiztosítást befektetéssel kombinálják, és az öngondoskodásra is hangsúlyt fektet. Ezek között jelentős különbségek vannak, így az első lépés az, hogy meghatározzuk, milyen céljaink vannak az életbiztosítással.
A részvények olyan értékpapírok, amelyek vállalatokban tulajdonjogot képviselnek. A részvények szabadon adhatók és vásárolhatók. Ezen eszközök árfolyamát általában a piaci kereslet és kínálat határozza meg, így rendkívül ingadozóak. A részvények magas kockázatot hordoznak, a hozam és veszteség lehetősége egyaránt magas.
Ha inkább a kockázatkerülő típusba sorolnánk magunkat befektetés előtt, a lekötött bankbetétek és az állampapírok optimális lehetőséget kínálhatnak számunkra. Ezen belül is érdemes diverzifikálni, azaz egy olyan stratégiát követni, amelynél általános kockázatunk csökkentése érdekében különböző eszközosztályokba fektetünk pénzt. Ekkor a befektetések garantálják a tőke visszatérítését, de a kamatok eltérőek lehetnek.
Ha kockázatosabb befektetésekre szánt tőkével rendelkezünk, érdemes elgondolkodni a részvényekbe fektetésen. Ezek általában hosszabb távon hoznak jelentős nyereséget, ugyanakkor a kockázat magasabb, viszont a potenciális hozam is lényegesen nagyobb a kockázatmentes befektetéseknél.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
Így kaphatod meg a hitelt
1. Kalkuláció
Versenyeztesd meg a bankok ajánlatait, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet.
2. Kiválasztás
Kattints az "érdekel" gombra és kérj ajánlatot.
3. Igénylés
Állítsd össze a bank által kért dokumentumokat és add be hiteligénylésedet.
4. Szerződés
A kiválasztott bankban megtörténik a szerződéskötés, majd ezt követően hamarosan a folyósítás.
Ez egy olyan kérdés, amelyre nem lehet pontos választ adni. Az egyénektől, azok befektetési céljaiktól, hajlandóságuktól és kockázatvállalásuktól kezdve a tőkén át számos tényező befolyásolja a választ, és nincs egyetlen egységes megoldás. Ahogy az útmutató elején is említjük, a kockázati hajlandóságodnak megfelelő választás talán a legfontosabb.
Minél magasabb a hozam ígérete egy befektetés esetén, annál nagyobb a kockázata annak, hogy elveszítjük a pénzünket, akár részben, akár teljesen, így ebben az esetben a realizálásra is kevesebb az esély.
Igen. Alacsonyabb tőke esetén is szélesebb diverzifikációt, azaz több pénzpiaci termék összeválogatását kínálja és a minimum díjak elkerülését teszi lehetővé. Valamint segítséggel lehet abban, hogy a kevésbé tájékozottak is könnyebb döntést hozzanak a befektetések területén.
Igen, Tartós Befektetési Számlán lekötött betétek kamatadó mentesek speciális szabályozás mellett.
Alapvetően – a befektetési háromszög tekintetében – a legbiztonságosabb befektetési eszköznek az állampapírok tekinthetők. Az állami garancia nem csupán a tőkére vonatkozik, azaz a befektetett pénzösszegre, hanem a kamatra is kiterjed, biztosítva a garantált visszafizetést.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
A CSOK Plusz támogatás népszerű lesz ebben az évben. Az igényléshez azonban minden részlettel érdemes tisztában lenni. Utánajártunk, hogy közös ingatlan esetén milyen lehetőségek vannak. Mutatjuk a fontos részleteket. Szakértőnk cikke.
Nyaralás közben nincs bosszantóbb, mint amikor késik a repülőnk. Főszezonban pedig hangos a sajtó a több órás vagy még hosszabb késésektől. Egy előrelátó utazó biztosítással próbál védekezni a kellemetlenség negatív hatásai ellen. Az Erste most egy nem mindennapi lehetőséget kínál: automatikusan kompenzációt fizet. Mutatjuk a részleteket.
Gyermekünk pénzügyi tudatosságra nevelése ma egyre fontosabbá válik, hiszen a pénz kezelésének képessége az élet egyik alapvető készsége. Sokan azonban tanácstalanok abban, hogy mikor érdemes elindítani a gyereket ezen az úton. Mikor nyissunk bankszámlát a gyermekünknek? Mutatjuk, hogy miért, mikor és hogyan érdemes belevágni ebbe a kalandba!
A fiatalok nagy részének megtakarítása sincs, és csak igazán kevesen rendelkeznek akkora megtakarítással, hogy egy évnél tovább is meg tudjanak élni bevétel nélkül. Miből adódnak ezek a különbségek? Mit tegyen egy fiatal, hogy legyen megtakarítása? És persze miért fontos ez? Szakértőnk ír a helyzetről, és arról is, hogy egy fiatal hogyan növelheti a megtakarításai értékét.