Mire számíthatunk a hitelpiacon?
Számíthatunk a hitelpiacon valami jóra az elkövetkezendő időszakban, vagy romlik a helyzet? Az alábbi cikkből kiderül!
Hogy számíthatunk-e a hitelpiacon kamatcsökkenésre, vagy épp emelkedésre, egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, de tapasztalatunk és az elmúlt időszak történései alapján kijelenthetjük: semmi jó nem várható.
A tavalyi év közepe óta gyakorlatilag folyamatosan emelkednek a hitelkamatok, és ez az egész hitelpiacra hatással van. A koronavírus-járvány persze éreztette a hatását, ám érdekes módon ez viszonylag hamar el is múlt, a hitelpiac úgymond „megszokta” a helyzetet, és csak a hitelbírálatok lettek valamivel szigorúbbak, a kamatok nem növekedtek.
A problémát a jegybanki kamatemelés jelentette, amit sokan – többek közt mi is – megjósoltunk egy ideje, és az infláció erősödésével meg is valósult. A jegybanki alapkamat emelése egyenesen vezet a hitelintézetek nyereségének csökkenéséhez, ami már így is 1% alatti volt, tehát lépni kellett, és az egyetlen megoldás a hitelek kamatainak emelése volt.
Az orosz-ukrán háború kitörése, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a gazdaság visszaesése csak tovább fokozta a helyzetet, hiszen hatással van a nyersanyagok és az élelmiszerek árára, valamint az egész világgazdaságra is, tehát nem csoda, hogy a háború kitörésének hírére a forint árfolyama mélyrepülésbe kezdett.
Itt azonban még nincs vége
Ahhoz, hogy a helyzet valamivel jobbá válhasson, a háborúnak nagyon gyorsan, minden felet megnyugtató módon le kellene zárulnia – erre egyelőre kevés az esély. A pénzpiaci hozamok tehát tovább emelkednek, amivel együtt jár a hitelpiaci kamatok emelkedése.
Amit eddig láttunk, az csak a kezdet, hiszen a kamatemelés eddig csak óvatoskodva történt, de hamarosan nem lesz más választás, mint tovább növelni a kamatszinteket, amire legkésőbb a nyáron sor is kerül, méghozzá drasztikusan, akár 1% fölötti mértékben is, ami havi szinten akár 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést is jelenthet.
Ennek gyakorlatilag folyománya lesz, hogy az átlagos lakáshitelek 5-6%-os kamatszintre emelkednek, ami néhány éve még a személyi kölcsönökre volt jellemző – hogy ez utóbbiak meddig emelkedhetnek a továbbiakban, meg sem kíséreljük megtippelni.
Mi várható ezek után a hitelpiacon?
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a bankok költségei jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a hitelek kamatai, aminek „köszönhetően” a nyereségük nagyjából 2%-kal kevesebb, mint két éve, és a hitelezés szempontjából lényeges pénzpiaci hozamok már meg is haladták a hitelkamatok nagyságát.
Sajnos a jelenlegi helyzet nem sokáig tartható, a változás – ami sajnos negatív hatással lesz mindenkire – a küszöbön áll, a hitelpiac pedig egyre kevesebb ember számára lesz elérhető; néhány évig erősen csökkenni fog az új lakáshitelek száma.
Mit érez meg ebből egy átlagos háztartás?
Ha minden tovább folyik abban az ütemben, ahogy eddig is, akkor a nyárra elérjük azt a szintet, amikor egy átlagos lakáshitel törlesztőrészlete nagyjából 40 ezer forinttal lesz magasabb, mint tavaly év elején. Egy ekkora összeg pedig már elég magas ahhoz, hogy sokan megérezzék – ez persze az újonnan felvett hitelekre vonatkozik.
Hitelfelvételkor azonban a jövedelem az elsődleges szempontok közé tartozik, amikor a hitelkérelem elbírálásáról van szó, magasabb havi törlesztőrészlethez pedig a JTM szabályozásnak megfelelően magasabb jövedelem is szükséges.
Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy egy 20 milliós, átlagos lakáshitel igényléséhez tavaly nagyjából 230 ezer forint nettó jövedelemre volt szükség; idén ez már legalább 300 ezer forintra fog rúgni.
Ha lakást tervezel vásárolni, minél előbb lépned kell, mert az emelkedő hitelkamatoknak, illetve a hitelpiac jelenlegi helyzetének okán minél tovább húzod, annál rosszabbul jársz! Éppen ezért hasonlítsd össze oldalunk segítségével a bankok jelenlegi legjobb ajánlatait, válaszd ki azt a konstrukciót, ami leginkább megfelel az elképzeléseidnek, majd indítsd el az igénylési folyamatot online, mindössze néhány kattintással!
