Sajnos mindenki életében bekövetkezhet olyan alkalom, amikor keresőképtelenné válik, legyen az egy baleset, egy hirtelen jött betegség, vagy a munkahely elvesztése. Számos megoldás létezik ezekre a problémákra: felhasználhatjuk megtakarításainkat, igénybe vehetünk kölcsönt, de ezek a módszerek hosszú távon nem oldják meg pénzügyi nehézségeinket. Ilyenkor jó, ha van lehetőségünk olyan megoldást találni, amely révén nem kell aggódnunk az anyagi hátterünk miatt. A jövedelempótló megoldásokkal előre felkészülhetünk egy esetleges munkanélküliségre vagy hosszabb betegségekre, hiszen segít az átmeneti jövedelemkiesés pótlásában, havi fix térítést nyújtva akár 6 hónapon keresztül, ráadásul ma már a biztosítások nagy része online is megköthető.
Az alábbiakban segítünk eligazodni a munkanélküliségi biztosítások terepén, hogy nehéz helyzetben is könnyen megtaláld a számodra elérhető megoldást az anyagi háttered biztosítására.
A váratlan helyzetekre is felkészülhetünk munkanélküliségi biztosítással, amely fedezetet nyújt, ha munkahelyünk elvesztése miatt átmenetileg nem tudnánk fedezni életszínvonalunkat. A munkanélküliségi biztosítás olyan pénzügyi védelem, amely segít a munkavállalóknak megőrizni anyagi stabilitásukat, ha elveszítik munkájukat. Ez a biztosítási forma jövedelempótló támogatást nyújt, amellyel a biztosítottak átmeneti időszakokban is fedezni tudják mindennapi kiadásaikat, miközben új álláslehetőségek után kutatnak. Emellett a váratlan munkanélküliség mellett balesetből eredő tartós egészségkárosodás vagy baleseti halál esetén fennálló keresőképtelenség esetén is megoldást kínál.
Gyakran összetévesztik a munkanélküliségi biztosítást és a hitelfedezeti biztosítást, ezért fontos tisztázni, hogy melyik termék pontosan mire való. Ahogyan azt már említettük, a munkanélküliségi biztosítás kötése esetén a biztosítótársaság a szerződésben foglalt feltételek szerint „pótolja” a kieső jövedelmünket, ha elveszítenénk a munkánkat – legalábbis részben. Amint azt a későbbiekben látni fogjuk, a jövedelempótló biztosítás nem a teljes jövedelmet, hanem egy előre meghatározott havi összeget térít, amennyiben a biztosítási szerződésben rögzített feltételek teljesülnek.
A fent bemutatott munkanélküliségi biztosításhoz nagyon hasonló, de mégis eltérő a hitelfedezeti, vagy más néven törlesztési biztosítás. Ez a konstrukció is fizet térítést munkanélküliség, tartós egészségkárosodás, tartós betegség vagy rokkantság esetén. Bár a két biztosítás kockázati eseményei között jelentős átfedés van, alapvetően más a rendeltetésük. Míg a jövedelempótló biztosítás szabad felhasználású térítést nyújt – azaz arra költhetjük, amire szeretnénk –, addig a hitelfedezeti biztosítás térítését kizárólag a meglévő hitelünk törlesztésére fordíthatjuk. Így az utóbbi esetben a biztosítás kedvezményezettje a hitelt folyósító pénzintézet lesz.
Munkanélküliségi biztosítást érdemes kötni azoknak, akiknek jövedelme elengedhetetlen a mindennapi megélhetéshez, és nem rendelkeznek elegendő tartalékkal a váratlan munkahelyvesztés esetére. Ez különösen ajánlott azoknak, akik kiszolgáltatottabbak a munkaerőpiaci ingadozásoknak vagy bizonytalan foglalkoztatásban dolgoznak. A hitelfedezeti biztosítást pedig azoknak érdemes választani, akik nagyobb hitelösszeget vettek fel, például lakáshitel vagy autóhitel formájában, és szeretnék biztosítani, hogy átmeneti munkanélküliség vagy tartós egészségkárosodás esetén is folyamatosan tudják törleszteni a kölcsönt.
Kérj ajánlatot!Az első fontos kérdés, amit körbe kell járnunk, az az, hogy pontosan milyen esetekben és feltételek mellett köthetünk munkanélküliségi biztosítást. A munkanélküliségi biztosítás megkötéséhez bizonyos alapfeltételek teljesítése szükséges az ügyfél részéről. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy csak aktív munkaviszonnyal rendelkezők köthetnek jövedelempótló biztosítást. Továbbá, munkahely elvesztése esetén a biztosítás csak akkor nyújt térítést, ha a Munkaügyi Központban munkanélküliként regisztráltak bennünket és álláskeresési járadékban részesülünk.
Az előírásokat folytatva fontos megjegyezni, hogy a biztosítás csak határozatlan idejű munkaszerződésekre érvényes. Más szavakkal, ha egy 2 éves határozott idejű szerződésünk lejár, a biztosító nem fizet, mivel ez nem kockázat, hanem egy biztos tény, amelyet a munkaszerződés is megerősít. Emellett kölcsönzött munkaerő esetében sem számíthatunk biztosítási összegre. Az életkor tekintetében a jövedelempótló biztosítás jellemzően 18 és 55 év között köthető, és 60 év a kilépési korhatár – de ez biztosítótársaságonként eltérő lehet. Ez azt jelenti, hogy abban az évben, amelyben a biztosított betölti a 60. életévét, a biztosítási kockázatviselés megszűnik.
A jövedelempótló biztosítás kötésének feltételeit a biztosítók általában pontosan meghatározzák. Ezek közé tartozik általánosságban, hogy a biztosított személy elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 60 évet, valamint nem szenved krónikus betegségtől, és az elmúlt egy év során nem volt 30 napnál hosszabb ideig betegállományban. Továbbá kritérium, hogy a szerződéskötés idején nem áll fenn felmondás, sem részéről, sem munkáltatója részéről, és nem részesül öregségi nyugdíjban.
Most már látjuk, kinek és miért érdemes jövedelempótló biztosítást kötni. De hogyan működik pontosan ez a típusú biztosítás? Milyen esetekben fizet? Ezeket a kérdéseket fogjuk tisztázni ebben a fejezetben.
A munkanélküliségre szóló biztosítás két fő esetben nyújt térítést: természetesen az első eset az, ha elveszítjük a munkahelyünket. Ennek egyik fontos feltétel a munkaviszony megszűnésének módja. Ha közös megegyezéssel vagy a munkáltató általi felmondással szűnik meg a munkaviszony, a biztosító fizet. Ugyancsak számíthatunk a biztosítási összegre, ha csoportos leépítés miatt bocsátanak el minket.
A másik eset, amikor térítésre számíthatunk a jövedelempótló biztosításnál, az a keresőképtelenség – például folyamatos betegállományba kerülés – esete. Ez akkor jellemző, ha egy váratlan baleset vagy betegség miatt nem tudjuk végezni a munkánkat. Itt általában olyan súlyos esetekről van szó, amelyek következtében – biztosítótársaságtól függően – 30 vagy 60 napot meghaladó időszakban fizikailag képtelenek vagyunk munkát végezni. Ide tartoznak azok a gátló problémák, amelyeket a biztosítók mindig pontosan és részletesen felsorolnak a biztosítási szerződésben, így ez társaságonként és biztosításonként is eltérő lehet.
A legtöbb helyen ezt nem hangsúlyozzák, mégis akad egy fontos tényező a jövedelempótló biztosításánál, amit érdemes kiemelni. A biztosító nem fizet azonnal munkanélküliség esetén, még akkor sem, ha a térítéshez szükséges feltételek teljesülnek. Vállalnunk kell egy 60 napos önrészt, ami azt jelenti, hogy a biztosítási eseményt követően két hónapig nem kapunk pénzt a biztosítótól. Ebben az első két hónapban saját magunknak kell megoldanunk az anyagi nehézségeket, így a biztosítás valóban csak tartós munkanélküliség esetén nyújt térítést.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak kezdeti, hanem záró időkorlátja is van ennek a biztosítási konstrukciónak, mivel a munkanélküliségre szóló biztosítás csak 6 hónapig folyósítható. Amennyiben egymás után többször is elveszítenénk a munkahelyünket a biztosítás futamideje alatt, akkor is többnyire csak maximum 12 havi térítést vállalnak a biztosítók.
Azt már átvettük, milyen esetekben, milyen feltételek mellett lehetünk jogosultak a biztosító általi jövedelempótlásra. Ezzel szemben akadnak olyan helyzetek, amikor a biztosító joggal tagadhatja meg a kifizetést. Habár ezek az esetek is biztosítótársaságonként eltérőek lehetnek, általánosságban az alábbi esetekben nem leszünk jogosultak pénzügyi védelemre.
Habár ez az eset magától értetődő, azért nem árt megemlíteni, hogy amennyiben a szerződéskötés idején a felmondási időnket töltjük, vagy a munkaviszonyunk a türelmi idő alatt szűnik meg, a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Tehát a felmondási idő alatt nyilvánvalóan nem köthetünk munkanélküliségi biztosítást.
A türelmi vagy várakozási idő alatt – amely általánosságban 180 nap – a szerződés már érvényben van, de a biztosító kockázatvállalása még nem kezdődik meg. Bár ez antipatikusnak tűnhet, logikus oka van: a biztosítótársaságok így védekeznek az olyan visszaélések ellen, amikor valaki már sejti vagy tudja, hogy bekövetkezik az adott kockázati esemény, és azért köt szerződést, hogy biztosan megkapja a biztosítási összeget.
A keresőképtelenség feltételeinek szándékos megszüntetése lehet például az akaratlagos öncsonkítás vagy öngyilkosság. Ezek esetén a biztosító értelemszerűen nem fizet. Ugyanígy kizáró tényező az is, ha a baleset alkoholos befolyásoltság vagy más tudatmódosító szer hatása alatt történt.
Továbbá, a biztosítási szerződés kizárja a térítést abban az esetben is, ha a baleset bűncselekmény elkövetése közben következik be. Ez a feltétel azért van érvényben, mert a biztosítók nem támogatják és nem vállalnak kockázatot olyan cselekedetek során bekövetkező sérülések esetén, amelyek törvényellenesek.
Végül, a biztosító megtagadhatja a kifizetést, ha a keresőképtelenséget okozó betegség már a szerződés megkötése előtt fennállt. Ebben az esetben a biztosító nem vállalja át a kockázatot, mivel jóformán a betegség eltitkolásra került. Ez azért fontos, mert a biztosító a kockázatvállalásért cserébe számít díjat, de ha a probléma már biztos, akkor nem kockázatról, hanem tényről beszélünk, amiért a biztosító értelemszerűen nem vállal felelősséget.
Szinte mindenki szeretné tudni, hogy mekkora biztosítási díjjal kell számolnia egy munkanélküliségi biztosításkor. Általában már havi 3 ezer forintért is hozzájuthatunk ehhez az anyagi védelemhez, de még a prémium kategóriás csomagok sem kerülnek többe, mint legfeljebb 5 ezer forint havonta.
Összességében a munkanélküliségi biztosítás nem egy, a havi költségvetést jelentősen terhelő kiadás. A díj mértéke természetesen attól függ, hogy milyen mértékű biztosítói védelmet kívánunk igénybe venni. Egy alapcsomagnál például 3 ezer forint havídíjért cserébe munkahely elvesztése esetén nagyjából havonta 100 ezer forint térítésre számíthatunk. Egy közepes csomag esetében – ahol a díj megközelítőleg 4 ezer forint – 150 ezer forintra, míg 5 ezer forintos díj mellett 200 ezer forintra számíthatunk.
Természetesen akadnak a biztosítások palettáján ennél drágább csomagok is. Amennyiben nem várt helyzetben jövedelempótlásra szorulnánk, és nem a fizetésünk törtrészét szeretnénk a biztosítótól megkapni, úgy akár 20-50 ezer forintos havidíj mellett is köthetünk biztosítást.
Azon terméktípusok között is találunk lehetőséget a piacon, amelyek nem egy fix havi összeget, hanem a korábbi nettó fizetésünk meghatározott százalékát fizetik ki számunkra. Ez a mérték általában a kieső keresetünk 70 százalékában van maximalizálva. Az örömteli hír az, hogy ezt a biztosító által kifizetett összeget adók nem terhelik, így mentes mindenféle levonástól.
Ma már a bárki számára elérhető munkanélküliségi biztosítás kalkulátort hívhatunk segítségül. Ezek néhány egyszerű paraméter megadását követően kilistázzák az összes, piacon elérhető biztosítási konstrukciót. A kalkulátorok a havidíjakat és egyéb felmerülő költségeket is megmutatják, így gyorsan és könnyen választhatunk megfelelő biztosítási csomagot.
A biztosítási díj fizetésének módja ma már igen rugalmas: választhatjuk a havi átutalást vagy a csoportos beszedést is, így kényelmes megoldást találhatunk számunkra ebben a tekintetben. A jövedelempótló biztosítás keretében tehát fix havi összeget kapunk a biztosítótól, amely attól függ, hogy milyen csomagot választottunk és mekkora díjat fizetünk érte.
Amikor egy nem várt élethelyzetben találjuk magunkat, akár családfenntartóként is, olyan külső okok miatt, mint például egy súlyos baleset, a biztosítási védelem igénybevétele nagy segítséget jelenthet az egész családnak. Képzeljük csak el, hogy hirtelen keresőképtelenné válnánk, esetleg munkahelyünket is elvesztenénk. Ilyenkor nem csupán a családfő jövedelme kerül veszélybe, hanem még a kórházi költségeket és rehabilitációs kiadásokat is biztosítania kell a családnak.
Általánosságban elmondható, hogy a munkanélküliségi biztosítás ilyen, és ehhez hasonló, váratlan, ám átmeneti nehézségekre nyújthat megoldást. A befizetési díjért cserébe havi térítést kaphatunk, legfeljebb 6 hónapon át egy-egy káresemény esetén, azonban az első 2 hónapban ez az összeg nem kerül folyósításra.
Azzal is érdemes számolni munkanélküliségi biztosítás megkötése előtt, hogy az első két hónapban nem kapunk anyagi segítséget térítés formájában. Ezen időszak még inkább nehézségeket szülhet önmagunk, akár családunk számára. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy napjainkban a biztosítási összeg – még egy közepes csomaggal számolva sem – haladja meg a havi 100-150 ezer forintot, ami nem biztos, hogy elegendő a problémák átmeneti megoldására.
Ha például egy közepes, 4 ezer forintos csomagot választunk, évente 48 ezer forintot fizetünk biztosítási díjként. Baj esetén pedig havonta körülbelül 2-3 éves befizetésnek megfelelő térítést kaphatunk. Ez a számítás talán segítheti a gondolkodást, hogy saját élethelyzetünkben mennyire érdemes választanunk ezt a típusú anyagi védelmet.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
Általában csak az aktív munkaviszonnyal rendelkezők köthetnek munkanélküliségi biztosítást, és a biztosítási esemény bekövetkeztekor regisztrálva kell lenniük munkanélküliként az illetékes hatóságnál, azaz a Munkaügyi központnál.
A biztosítás általában a munkahely elvesztése és a keresőképtelenség – például súlyos betegség vagy baleset – esetén nyújt térítést. Fontos megjegyezni, hogy felmondási vagy próbaidő alatt vagy szándékos keresőképtelenné váláskor – például öncsonkítás esetén – nem köthető munkanélküliségi biztosítás, és a biztosító joggal nem fizet a szerződés fennállásakor sem.
A térítés mértéke általában a korábbi fizetésünk egy meghatározott százalékában vagy egy fix havi összegben lehet maximálva, attól függően, hogy milyen konkrét biztosítási konstrukciót választottunk. Ha a korábbi fizetésünk függvényében fizetnénk havidíjat, általában a kieső keresetünk 70 százalékában maximalizálják a térített összeg mértékét.
Általában a térítés az első két hónapban nem folyósítható. Ez az úgynevezett türelmi időszak. Ebben a 60 napban önrészt kell vállalunk biztosítottként. Ami a térítési időszakot illeti, legfeljebb 6 hónapig folytatható a kifizetés egy adott káresemény esetén.
A jövedelempótló biztosítás kötésének feltételeit a biztosítók rendszerint pontosan meghatározzák. Eek közé tartozik, hogy a biztosított személynek legalább 18 évesnek kell lennie, de még nem lehet 60 évnél idősebb, nem szenvedhet krónikus betegségtől, és az elmúlt egy évben nem lehetett 30 napnál hosszabb ideig betegállományban. Emellett fontos szempont, hogy a szerződéskötés időpontjában ne legyen érvényben felmondás, sem a biztosított, sem a munkáltató részéről, és ne részesüljön öregségi nyugdíjban.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
A CSOK támogatás lejárta előtt nem lehet elköltözni a támogatott ingatlanból – gondolja mindenki. Van azonban egy olyan lehetőség, amivel azok élhetnek, akik mégis költözni akarnak. Ez pedig a fedezetcsere. De ez mégis mit jelent? És hogyan működik a gyakorlatban? Utánajártunk, és mutatjuk.
A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük, a bankok azonban megtalálhatják a módját, hogy ezt kifizettessék az ügyfeleikkel. Mire számíthatunk ügyfélként a tranzakciós illeték emelése után? Nőni fognak a banki költségeink? És ha igen, mit tehetünk ez ellen? Szakértőink válaszolnak a kérdésekre.
A személyi kölcsön igényléskor a felkészült hitelfelvevő azonnal megnézi a Teljes Hiteldíj Mutatót. És ez így van rendjén. De mi a helyzet akkor, ha a bank kötelezően előírja a bankszámlanyitást az igényléshez? Hiszen a bankszámlának is lesznek költségei. Fontos, hogy erről a költségről se feledkezz meg!
A CSOK Plusz hitellel nagyobb lehet a lakás, és még költözni sem kell. Amikor a támogatást bővítésre akarjuk felhasználni, ugyanúgy meg kell felelni az alapfeltételeknek, és van olyan szabály is, ami csak a bővítésre vonatkozik. Mutatjuk a részleteket.
