Mind a magyar vállalatok, mind a multinacionális cégek számára kiemelten fontos, hogy hazánkban ne csak megszerezzék, hanem meg is tartsák a jó munkaerőt. Anyagilag és energiafelhasználás szempontjából sem éri meg, ha a már betanított és jól teljesítő munkatársak rövid időn belül távoznak egy jobb ajánlat miatt. A munkahelyváltás gyakoribbá válásának számos oka van napjainkban.
A munkaerő elégedettségében nagyon fontos szerepet játszanak a béren kívüli juttatások. Ilyen munkabéren kívüli juttatás például a vállalati egészségbiztosítás is. A céges egészségbiztosítás nemcsak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatónak is jelentős előnyöket kínál, és ezáltal versenyelőnyt biztosít a munkaerőpiacon a cég számára.
A továbbiakban végigvesszük, hogyan segíthet egy viszonylag olcsón és egyszerűen elérhető béren kívüli juttatás vállalati egészségbiztosítás keretében a munkavállalók megtartásában és a munkahelyi légkör javításában. Ismerj meg minden tudnivalót a munkavállalóknak szóló egészségbiztosításról a különböző típusokon át az adózásig!
A céges egészségbiztosítás révén a vállalat gondoskodik az alkalmazottai biztosításáról. Ez nemcsak a munkavállalók javát szolgálja, hanem a cég érdekeit is, mivel a munkatársak általános egészségi állapota és gyors felépülése jelentős hatással lehet a vállalkozás teljesítményére. Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy számos különböző típusú céges egészségbiztosítás található ma a piacon, így összefoglalónk végére igyekszünk segítséget nyújtani abban, hogy melyiket érdemes választani.
Az egészségbiztosítás tehát olyan rendszer, amely anyagi védelmet nyújt egészségügyi problémák esetén. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az állami vagy magán egészségbiztosítók vállalják a biztosítottak – jelen esetben a cég és annak munkatársai – egészségügyi költségeinek fedezését, akik díjat fizetnek ezért a szolgáltatásért. A díjfizetések rendszeresen, havonta vagy évente esedékesek.
Az egészségbiztosítási rendszerek célja, hogy a biztosítottak hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint, hogy a költségek megosztásával és kezelésével támogassák ezt. Az egészségbiztosítás fedezi a különböző egészségügyi szolgáltatásokat, mint például az orvosi vizsgálatokat, kórházi ellátást, adott műtétek elvégzését, bizonyos gyógyszereket és szakorvosi konzultációkat is. Az így igénybe vehető szolgáltatások köre azonban változó, a biztosítási csomag határozza meg az ellátások körét.
A céges egészségbiztosítást intéző biztosítók szervezett hálózatokkal működnek, amelyeken keresztül biztosítják az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét és finanszírozását a cégek alkalmazottai számára. Ezek a biztosítók előre meghatározott partnerekkel – orvosokkal, kórházakkal – állnak kapcsolatban, és speciális szabályokat alkalmaznak a szolgáltatások igénybevételéhez. Ez közvetlenül együttműködésben történik a biztosítottak kezelőorvosaival. Például a biztosító előzetesen jóváhagyhatja vagy elutasíthatja egy műtét finanszírozását, vagy korlátozhatja egy gyógyszeres kezelés időtartamát.
Kapcsolatba lépni velük általában online platformokon, telefonos ügyfélszolgálaton vagy személyes tanácsadók révén lehet. Cégek számára gyakran dedikált ügyfélkapcsolati menedzser áll rendelkezésre, aki segít az egészségbiztosítási csomagok kiválasztásában, kezelésében és a munkavállalók tájékoztatásában.
Kérj ajánlatot!Az egészségbiztosítások elsősorban az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását foglalják magukba, de tartalmazhatnak összegbiztosítási elemeket és különböző kényelmi szolgáltatásokat is.
Felmerülhet hát a kérdés, hogy pontosan hogyan is működik a céges egészségbiztosítás. Milyen időtávra szól egy szerződés? Milyen konstrukcióban élhetnek az egészségügyi ellátással a munkavállalók? Nézzük!
A biztosító által nyújtott szolgáltatásfinanszírozás során a magánegészségügyi kezelések költségeit a biztosító fedezi a beteg helyett. A biztosítási szerződés megkötésekor választott csomag meghatározza, hogy az adott év során milyen szolgáltatásokat és milyen mértékben vehet a vállalat – és így a munkavállalók – igénybe, a csomagban foglalt keretösszeg erejéig. Az egészségbiztosítási rendszerekben előfordulhat, hogy a biztosítottaknak, azaz a dolgozóknak önrészt kell fizetniük az igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokért. Emellett gyakran vannak fedezeti korlátok, amelyek meghatározzák a maximálisan igénybe vehető szolgáltatások összegét.
Például, ha a csomag tartalmazza a diagnosztikai vizsgálatokat évi 500 ezer forint értékben, ez azt jelenti, hogy amennyiben szükséges egy ilyen vizsgálat elvégzése, annak költségét nem a munkavállalónak kell fizetnie, hanem a biztosító állja azt. Az elvégzett vizsgálat tényleges költségével csökkentik az éves keretet, amíg az el nem fogy. Ugyanez vonatkozik más szolgáltatásokra is, mint a járóbeteg-ellátás, kisebb műtétek, szakorvosi konzultációk, vagy szűrővizsgálatok. Minden szolgáltatásnak van egy meghatározott keretösszege, és minél nagyobbak ezek a keretek, illetve minél több szolgáltatást tartalmaz a csomag, annál magasabb lesz az egészségbiztosítás díja.
A díjak összege függ a céges egészségbiztosítás típusától. Az egészségbiztosítási rendszerben a biztosító a befizetett díjakat több biztosítottól gyűjti össze, és ebből finanszírozza az egészségügyi szolgáltatások költségeit. Az egészségesek befizetései segítik a betegek ellátását, ez a biztosítás alapelve.
Amikor a biztosítottnak szüksége van egészségügyi ellátásra, például orvosi vizsgálatra, gyógyszeres kezelésre vagy kórházi ápolásra, a biztosító teljesen vagy részben fedezi a költségeket. Az egészségügyi szolgáltatók, mint az orvosok, kórházak, a biztosítóval kötött szerződés alapján kapják meg a szolgáltatások díját.
A céges egészségbiztosítások díját előre pontosan meghatározni nehéz, mert számos tényezőt kell figyelembe venni. Elsődleges szempont, hogy mely biztosítási csomag kerül kiválasztásra, és, hogy hány alkalmazottra vonatkozik. A cégen belül különböző munkavállalói csoportok számára különböző szolgáltatáscsomagokat lehet összeállítani. Például a vezetők esetében eltérő lehet a csomag összetétele, mint a beosztottak esetében.
A díjak kiszámításánál lényeges figyelembe venni az egyes csoportok átlagéletkorát és más releváns tényezőket. Ilyen szempont lehet a munkavállalók általános egészségi állapota, a munkakörükből adódó kockázatok, valamint az igényelt egészségügyi szolgáltatások típusa és gyakorisága. További szempontok lehetnek a csoport földrajzi elhelyezkedése, az alkalmazottak száma és a biztosítási csomagok által lefedett ellátások spektruma, például prevenciós szűrések, krónikus betegségek kezelése, valamint mentálhigiénés szolgáltatások. Az egyes cégek költségvetési lehetőségei és a biztosítóval való korábbi kapcsolatok is befolyásolhatják a díjakat.
A különböző szempontok mellett a céges biztosítás díját az alábbi tényezők biztosan meghatározzák, bárhol is kössünk vállalati biztosítást. A céges egészségbiztosítás típusához, a biztosítási csomag jellegéhez – azaz, hogy (milyen események esetén és milyen mértékben térít a biztosító –, valamint a csoportos biztosításba bevont tagok számához köti a legtöbb társaság a vállalatoknak szánt csomagok díját. Minél több alkalmazottra terjed ki a biztosítás, annál kedvezőbb az egy főre eső költség. Emellett egyre gyakoribb díjszabási szempont a már említett biztosított csoport átlagéletkora, hiszen alacsonyabb átlagéletkor esetén kisebb a biztosító kockázata, így alacsonyabb lehet a díj.
A céges egészségbiztosítási szerződések adózása kétféleképpen történhet, attól függően, hogyan történik a biztosítás díjszámítása. Az alábbiakban mindkét adózási típust számba vesszük a teljesség igényével.
Ha a biztosítási szerződés alapján meghatározható, hogy az egyes munkavállalókra milyen összegű díj jut a teljes díjból, akkor a díj jövedelemként adózik. Ebben az esetben a munkáltatónak 13 százalék szociális hozzájárulást és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie. A munkavállalót 33,5 százalék járulékfizetési kötelezettség is terheli. Ebből 15 százalék a személyi jövedelemadó, míg 18,5 százalék a társadalombiztosítási járulék. Ez a megoldás nem előnyös adózási szempontból, mivel a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Ha a biztosítási díj nem osztható fel az egyes biztosítottak között – például ha a díj a csoport átlagéletkora alapján kerül meghatározásra, és az egyéni életkorok nem számítanak –, akkor az egészségbiztosítás csoportos adózással adózik. Ebben az esetben csak a munkáltatót terheli adófizetési kötelezettség, mivel „egyes meghatározott juttatásként” adózik. Az adóalapot a biztosítási díj 1,18-szorosa adja, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulást kell fizetni. A munkavállalóknak ebben az esetben nem kell adót fizetniük. Így a teljes adófizetési kötelezettség 33,04 százalék.
A cégeknek szánt egészségbiztosítás széleskörű szolgáltatásokat kínál, amelyek a munkavállalók egészségének megőrzését és a gyors gyógyulást segítik elő. Ezek a szolgáltatások különböző csomagokba rendeződnek, amelyek az igényelt ellátás szintjétől és komplexitásától függően változnak.
Az alapellátási csomagok az alapvető egészségügyi szükségleteket fedik le, míg a bővített ellátási csomagok kiterjedtebb és komplexebb vizsgálatokat és kezeléseket tartalmaznak. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen szolgáltatásokat nyújtanak az egyes csomagok.
A csoportos egészségbiztosítás különböző szolgáltatáscsomagokat kínál, amelyek alapvető vagy bővített ellátást biztosítanak. Az alapellátási csomagok a legegyszerűbb és egyben legköltséghatékonyabb lehetőségek, amelyek alapvető egészségügyi szolgáltatásokat tartalmaznak. Ide tartozik a járóbeteg-ellátás, amely magában foglalja az általános orvosi szakterületeket, mint például a belgyógyászat, fül-, orr-, gégészet, szemészet, és bőrgyógyászat.
Ezen felül az alapellátási csomagok részei az alapvető laborvizsgálatok, amelyek közé tartozik a vér-, vizelet- és székletvizsgálat. A diagnosztikai vizsgálatok terén az EKG, ultrahang, röntgen, mammográfia, érvizsgálat, hallásvizsgálat, csontsűrűség-vizsgálat, valamint a szem- és látásvizsgálat szerepelnek ezekben a csomagokban.
A bővített ellátási csomagok szélesebb körű és komplexebb egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket általában magasabb költségek jellemeznek. Ezek a csomagok kiterjedtebb járóbeteg-ellátást kínálnak, amely magában foglalja a speciális orvosi területeket, például az allergológiát, kardiológiát, ortopédiát, reumatológiát, elektroterápiát, tüdőgyógyászatot, neurológiát, gasztroenterológiát, onkológiát, és dietetikát.
A laborvizsgálatok között itt megtalálhatók az immunológiai vizsgálatok, hormonvizsgálatok, daganatos betegségek kiszűrése, és genetikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatok szempontjából a bővített csomagok olyan fejlett képalkotó és funkcionális teszteket tartalmaznak, mint az MRI, CT, PET CT, EEG, EMG, ENG, valamint radioizotópos érrendszeri vizsgálatok és légzésfunkciós tesztek.
A nagyobb értékű egészségbiztosítási csomagok számos kiegészítő szolgáltatást is kínálnak. Ilyen például a második orvosi szakvélemény, amely komolyabb betegségek esetén segíthet a pontosabb diagnózis felállításában. Emellett ezek a csomagok fedezhetik az egynapos sebészeti beavatkozásokat is, amelyek kisebb műtétek elvégzésére szolgálnak. További szolgáltatások lehetnek a védőoltások, betegszállítás, gyógytorna, és házi vizitek.
A daganatos betegségek kezelésére számos biztosító külön kiegészítő csomagot kínál. A magasabb értékű csomagokban gyakran elérhető az onkológiai diagnosztika, kivizsgálás és szakvélemény is, amelyek segítik a pontos diagnózist és hatékony kezelést.
A béren kívüli juttatások körében tehát egyre népszerűbbek a munkáltatók által biztosított céges egészségbiztosítások. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogyan nyújthat előnyöket ez a megoldás mind a cégvezetők, mind a munkavállalók számára!
A fiatal munkavállalók körében a magánegészségügyi ellátások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ellentétben az idősebb generációval. Ők már megszokták az állami egészségügy helyzetét és kevésbé hajlandóak magán szolgáltatásokra váltani önszántukból. Ezért számukra különösen fontos lehet, hogy a munkaadó egészségbiztosítással támogassa őket. Így hozzáférhetővé teszi a magán-egészségügyi szolgáltatásokat ezen munkavállalók számára. Ez a gesztus nem jelez mást, mint, hogy a cégvezetés kiemelt figyelmet fordít a dolgozók egészségére, biztonságára, valamint a gyors és stresszmentes felépülésükre.
A versengő munkaerőpiacon egy attraktív egészségbiztosítási csomag hatékony eszköz lehet a toborzásban. Az olyan munkahelyi ajánlatok, amelyek egészségbiztosítási fedezetet is tartalmaznak, vonzóbbak lehetnek a potenciális munkavállalók számára, különösen ha ez a biztosítás kiterjed a családtagjaikra is – ám ez annyira nem elterjedt a magyar munkaerőpiacon.
Emellett egy átfogó csoportos egészségbiztosítás nemcsak a dolgozók fizikai jólétét védi, hanem csökkenti az orvosi ellátásokkal kapcsolatos pénzügyi terheket is. A az egészségügyi ellátásokhoz való könnyű hozzáférés pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók ritkábban hiányozzanak a munkából. Az olyan munkavállalók, akik érzik, hogy munkáltatójuk törődik az egészségükkel, általában elégedettebbek a munkájukkal, és nagyobb valószínűséggel mutatnak elkötelezettséget és produktivitást a munkahelyükön. Ez mind összességében képes hozzájárulni vállalatunk termelékenységéhez és biztosítja a vállalkozás zavartalan működését.
Ha ez nem lenne elég érv, akkor azt is említhetjük, hogy a csoportos egészségbiztosítás díja költségként elszámolható, amennyiben a munkáltató társasági adóalany, és a biztosítottak a vállalkozással munkaviszonyban álló magánszemélyek. Ez csökkentheti a vállalat társasági adóalapját, ami pénzügyi előnyt jelenthet a munkáltatók számára.
Összegzésképpen elmondható, hogy a munkatársak számára biztosított gyors és kiváló minőségű egészségügyi ellátás nemcsak a vállalatvezetés számára elégedettséget keltő gondoskodás, hanem egyben jövedelmező befektetés a cég jelenlegi és jövőbeni sikerébe.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
A céges egészségbiztosítás olyan biztosítási forma, amelyet a munkáltató köt a munkavállalói számára, gyakran kedvezményes díjjal és kiterjedt szolgáltatásokkal. Az egyéni egészségbiztosítással szemben a céges egészségbiztosítás költségeit részben vagy teljes egészében a munkáltató fedezi. Ez a megoldás szélesebb szolgáltatási palettát és jobb hozzáférést biztosíthat az egészségügyi ellátáshoz a munkavállalók számára.
A céges egészségbiztosítási csomagokban elérhető szolgáltatások skálája széles, és függ a választott csomagtól. Alapellátások, mint például a járóbeteg-ellátás, diagnosztikai vizsgálatok és laborvizsgálatok minden csomagban szerepelnek. Drágább csomagok tartalmazhatnak komplexebb diagnosztikai eljárásokat, szakorvosi konzultációkat, egynapos sebészeti ellátást, valamint további kényelmi szolgáltatásokat, mint például második orvosi vélemény, gyógytorna vagy onkológiai ellátás.
A céges egészségbiztosítás díját több tényező határozza meg, beleértve a biztosítás típusát, a csomag tartalmát, a biztosított alkalmazottak számát, és az átlagéletkorukat. További tényezők lehetnek a munkavállalók egészségi állapota, a vállalat tevékenységi köre, és az adott csoport kockázati profilja. Általában minél több dolgozót von be a biztosításba a munkáltató, annál kedvezőbb lesz az egy főre jutó díj.
A céges egészségbiztosításban általában a vállalat minden teljes munkaidős alkalmazottja részt vehet, de néhány cég részmunkaidős munkavállalókra is kiterjeszti a biztosítást. A részvétel általában automatikus, amint az alkalmazott belép a vállalat állományába.
A céges egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevétele általában a biztosítási kötvényben vagy szerződésben leírt folyamat szerint történik. Az alkalmazottaknak gyakran előzetesen jóvá kell hagyatni a szolgáltatást a biztosítóval, különösen nagyobb értékű beavatkozások esetén. Az igénybevételhez általában egy azonosító kártya vagy egy online rendszer használata szükséges, ahol a biztosított időpontot egyeztethet és igazolhatja a biztosítási fedezetét a szolgáltatónál. Az ellátás költségeit a biztosító fedezi az adott éves keretösszeg erejéig, így a munkavállalóknak csak a fennmaradó, nem biztosított összeget kell kifizetniük, ha van ilyen.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
A lakástakarék (LTP) felhasználható már akár üdülőre is. A jogszabályok szerint az LTP megtakarításokat már nem csak lakásvásárlásra vagy felújításra, hanem más ingatlan célokra, például üdülő vagy nyaraló vásárlására is lehet fordítani. Mutatjuk a részleteket!
2025 januárjától új lehetőséget kínálhat a fiataloknak a kamatmentes munkáshitel. Ez a hitel a 17 és 25 év közötti, szakképzettséggel rendelkező fiatalokat célozza meg, és célja, hogy támogassa a munkahelyi stabilitást, illetve a fiatalok otthoni életkezdését.
2025 januárjától ismét drágulhat a bankolás, mivel a pénzintézetek a törvényi változásoknak köszönhetően már közvetlenül átháríthatják a tranzakciós illetéket ügyfeleikre. A tranzakciós illeték egy olyan költség, amelyet a bankok minden pénzügyi művelet – például átutalások, készpénzfelvételek és egyéb banki tranzakciók – után fizetnek az állam felé.
A fenntarthatóság ma már nem csupán trend, hanem szükségszerűség, különösen az ingatlanpiacon. Ennek részeként egyre több pénzügyi intézmény kínál kedvező kamatozású „zöld” hitelt, amelyet kifejezetten energiahatékony ingatlanok finanszírozására szánnak. A CIB Bank, követve ezt az irányvonalat, jelenleg akár 6%-os kamattal kínál zöld hitelt, ami nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem hosszú távon jelentős megtakarításokat is biztosíthat a lakásvásárlóknak és felújítóknak. Mutatjuk, mi kell hozzá!
