Manapság még mindig sok tévhit vagy félreértés övezi a nyugdíj-előtakarékosságot, mint fogalmat. Pedig a kifejezés magába foglalja a célt: nyugdíj-előtakarékosság révén tehát már korábban elkezdünk pénzt félretenni az időskori megélhetésünk biztosítására, mielőtt elérnénk a nyugdíjkorhatárt. Ez segíthet abban, hogy a munkavállalással eltöltött hosszú évek után fenntarthassuk a már megszokott életszínvonalunkat, és ne kelljen teljes mértékben a társadalombiztosításra vagy más juttatásokra bíznunk boldogulásunkat.
Mielőtt az önkéntes nyugdíjpénztárakat tüzetesebben megvizsgálnánk, érdemes a nyugdíj-előtakarékossági formák előnyeire is egy pillantást vetni. A nyugdíjcélú megtakarítás – legyen az nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, vagy nyugdíj-előtakarékossági számla – hozzájárulhat a biztonságérzet növeléséhez, mivel tudjuk, hogy van egy biztos anyagi háttér, amelyben nyugdíjas éveinkben szükség esetén bízhatunk. Emellett lehetőséget ad arra is, hogy aktívan befolyásoljuk a jövőbeli pénzügyi helyzetünket, és ne csak a társadalombiztosítás vagy más állami juttatásokra támaszkodjunk.
A nyugdíj-előtakarékosság tehát nem csupán egy jól csengő kifejezés: az állam által elismerve háromféle megtakarítási típus sorolható ebbe a kategóriába. A piacon számos konkrét pénzügyi megoldás érhető el, ezért érdemes alaposan tájékozódni ezekről a lehetőségekről, mielőtt döntést hozunk. Az alábbiakban az egyik legismertebb nyugdíj-előtakarékossági formát, az önkéntes nyugdíjpénztárt vesszük górcső alá.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak hazánkban fontos szerepet játszanak a lakosság hosszú távú megtakarításaiban, hiszen a jelenlegi körülményeket figyelembe véve nem túl optimista kilátással találkozhatunk az állami nyugdíjrendszer alakulását tekintve. Manapság a pénzintézetek kínálta magánjellegű megtakarítási formák lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy önkéntes befizetéseket tegyenek a jövőbeli nyugdíjuk érdekében.
Mielőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak mélyére ásnánk, érdemes leszögezni néhány fogalom között a különbséget. Manapság még mindig sok tévhit övezi az önkéntes nyugdíjpénztár működését, és a legtöbben összekeverik a magánnyugdíjpénztárakkal. Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése habár hasonló a magánnyugdíjpénztárakhoz, de lényegében merőben eltérnek egymástól. Az alábbiakban igyekszünk minden tévhitet megdönteni, és megválaszolni az a kérdést, hogyan is működik valójában az önkéntes nyugdíjpénztár.
A magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár két különböző rendszer, amelyek eltérő működési elveken alapulnak. A magánnyugdíjpénztár esetében a munkáltatói járulékfizetéseket átcsoportosították egy névre szóló számlára, míg az önkéntes nyugdíjpénztár egy megtakarítási forma, amelyhez az állam nem férhet hozzá.
A magánnyugdíjpénztárakban a munkáltatói járulék egy részét csoportosították át egy egyéni számlára, ami gyakorlatilag a munkavállalók saját befizetéseiből származott. Ez a rendszer lehetővé tette a pénz két forrásból történő gyűjtését, ami csökkentette a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer problémáit.
Az önkéntes nyugdíjpénztár viszont teljesen más elven működik. Ide a munkavállalók saját megtakarításaikat helyezik el, és az állam vagy más külső szervezet nem fér hozzá ezekhez a pénzekhez. Ez a rendszer nagyobb függetlenséget biztosít az egyéneknek, ugyanakkor teljes mértékben a saját megtakarításaikra támaszkodnak a nyugdíjuk kiegészítése érdekében.
A legtöbben még a mai napig félnek a nyugdíjcélú megtakarításoktól, hiszen nagyon sokan vesztették el félretett pénzüket a magánnyugdíjpénztárak néhány évvel ezelőtti, állami nyugdíjkasszába történő beolvasztásakor. Azonban önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is függetlenül működnek, és az egyének saját megtakarításaikra támaszkodnak a nyugdíjuk kiegészítése érdekében.
Kérj ajánlatot!Napjainkban azt mondhatjuk, hogy egy igen elterjedt és népszerű nyugdíjcélú megtakarítási formáról beszélünk, amikor szóba kerül az önkéntes nyugdíjpénztár. Népszerűségét leginkább a korábban jól működő munkáltatói befizetéseknek köszönheti.
Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi, ha nem a legrégebbi olyan nyugdíj-előtakarékossági forma a három hivatalos nyugdíj-előtakarékossági forma közül, amely állami támogatással is rendelkezik. Működésének elve nagyon egyszerű: a pénztár tagjai aktív, munkavállalóként eltöltött éveik alatt lehetőséget kapnak nyugdíjuk kiegészítésére előtakarékosság formájában. De hogyan jön a megtakarításhoz az állam? E nyugdíjcélú megtakarítási forma jellemzője, hogy túlnyomórészt a hazai gazdaság működésébe – így természetszerűleg magyar állampapírba – fekteti az így megtakarított összegünket.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakra – csakúgy, mint a 90-es években – manapság is jellemző, hogy alacsony tagdíj mellett indítható. A befizető tagok e megtakarítási forma esetén egy egyéni számlán gyűjthetik megtakarításukat, az összegyűlt pénzt pedig a pénztár tovább forgatja hozamok elérésének érdekében. A hazai pénztárak jellemzően magyar részvényekbe és állampapírokba fektetik be ügyfeleik felhalmozott pénzét. Természetesen ez nem kizárólagos, manapság egyre több nyugdíjpénztár kínálatában találkozhatunk nagy arányban nemzetközi részvényekből álló portfólióval is.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési politikáját tekintve a tagok általában 3-4 különböző kockázatprofilú befektetési portfólió közül választhatnak, egészen az alacsony kockázatútól a magas kockázatú termékig terjedő skálán. Jellemző azonban, hogy függetlenül a kockázattól, a befektetett összeg jelentős részét – általában 50-80 százalékát – magyar állampapírokba helyezik, míg a maradék részt magyar vállalatok értékpapírjaiban és részvényeiben tartják.
Ennek eredményeként a hozamok jelentős mértékben eltérhetnek az egyes nyugdíjpénztárak között, sőt, még ugyanabban a nyugdíjpénztárban is változhatnak a különböző kockázatprofilú befektetési portfóliók szerint. Általánosságban elmondható, hogy a magyar piacon az éves hozamok átlagosan körülbelül 6 százalék körül alakulnak, figyelembe véve az összes elérhető terméket. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az érték csak egy becslés, mivel a magyar állampapírok kamatainak változása befolyásolhatja az önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat, akár néhány százalékpontos csökkenéssel is.
A tagdíjak befizetése különböző módon történhet: lehetőség van saját magunk által történő fizetésre, vagy akár munkáltatónk által a cafeteria rendszer keretében. A befizetett összeg nagyságának meghatározásakor fontos figyelembe vennünk, hogy mekkora összeget szeretnénk megtakarítani nyugdíjas éveinkre, ám fontos megjegyezni még, hogy számos egyéb tényező befolyásolhatja az összeg meghatározását, mint például a havi jövedelem mértéke, a megtakarítás célja, vagy az életkor.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak a munkáltatói befizetések révén váltak széles körben ismertté a cafeteria rendszerben. Korábban sok cég fizette a tagdíjat munkavállalói részére ebben a keretben, az összes tagdíjbefizetés jelentős részét képezték akkoriban a munkáltatói befizetések.
Azonban 2017-től kezdve a munkáltatóknak bizonyos cafeteria elemek után adót kell fizetniük, ideértve az önkéntes nyugdíjpénztár befizetéseket is. Igaz, az adókulcs 2019-ben csökkent – 40,71 százalékról 21 százalékra –, ám bevezetésre került egy új elem, a munkavállaló levonandó közterhe, amely további 33,5 százaléknyi adóterhet jelent. A gyakorlatban ezt úgy mutathatjuk meg, ha veszünk egy számpéldát. Tegyük fel, hogy a korábbi munkáltatói befizetéseket eredmények havi 10 ezer forintos összeg jelent meg az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkon. A 2019-es új adóelem bevezetésével ez a korábbi 12 100 forintos összeg már többe fog kerülni a munkáltatónak, így körülbelül 7,76 százalékos többletköltséggel számolhatunk.
Még fontos megjegyezni, hogy a példában szereplő összeg meghatározásakor nem feledkezünk meg arról a pozitív irányú változásról, amely cafeteria rendszer újításával járt. Eszerint 2019-től már a munkáltatói befizetésekre is jár a 20 százalékos önkéntes nyugdíjpénztári adóvisszatérítés. Ez azt jelenti, hogy akármekkora összeget vizsgálunk, kevesebb pénzt tudunk ma már kapni a munkáltatótól, vagy a munkáltatónak ugyanazon juttatási összeg sokkal többe kerül.
Mindezek jelentős kockázatot jelentenek a rendszer fenntarthatósága szempontjából is, hiszen sokan nem folytatják az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak fizetését, még abban az esetben sem, ha a munkáltató megszünteti ezt a cafeteria elemet. Ennek eredményeként csökkenő tagdíjbefizetésekkel kell szembenézniük a pénzintézeteknek, ami megnehezítheti az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer fenntartását.
Nem csak munkáltatói juttatásként használhatóak ki az önkéntes nyugdíjpénztár előnyei, lehetőségünk van arra, hogy saját magunk gondoskodjunk nyugdíjas éveinkről. Sőt, a munkáltatói befizetések kiegészítéseként is választhatjuk azt, hogy teljesen egyénileg, munkáltatói hozzájárulás nélkül fizetünk be a megtakarítási számlánkra.
A legtöbb hosszú távú megtakarítás rendszeres befizetésekre épül. Ez nincs másképp az önkéntes nyugdíjpénztár esetén sem. Befizetéseinkből is akkor hozhatjuk ki a legtöbbet, ha azok rendszeresek és kerüljük a szüneteltetéseket.
A befizetéseket tekintve dönthetünk úgy, hogy ezt havi rendszerességgel megtesszük, ám lehetségesek eseti, vagy a rendszeres tagdíjon felüli befizetések is. Eseti jelleggel évente többször is fizethetünk be pénzt a számlánkra, és mi dönthetjük el, mekkora összeget szeretnénk befizetni. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjak általában már 4 ezer forintos havidíjtól indulnak, így ideális megoldást jelenthetnek azok számára, akik havonta csak kisebb összeget tudnak félretenni.
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseink után járó adókedvezmény maximális mértéke évente 150 ezer forint lehet, ezt havi 62.500 forint befizetésével érhetjük el. Az összegyűjtött információk alapján érdemes tehát úgy meghatároznunk a megtakarítani kívánt összeget – amely 4 ezer és 62.500 forint közötti összeg lehet –, hogy az hosszú távon összhangban legyen a költségvetésünkkel. Természetesen nem kell munkával töltött éveink alatt egy megadott összeghez ragaszkodnunk: lehetőségünk van akár évről évre nagyobb összeget fizetni tagdíjként, anyagi helyzetünkhöz igazítva. A legtöbb pénztárnál külön bejelentésre sincs szükség, egyszerűen elég magasabb összeget utalnunk megtakarítási számlánkra.
Előfordulhatnak élethelyzetek, amikor átmenetileg nem tudjuk fizetni a tagdíjat. Ilyenkor a működési és likviditási költségeket az egyéni nyugdíjszámla hozamából vonják le – de legfeljebb a hozam mértékéig –, hogy minden tag hozzájárulhasson a pénztár működési költségeihez.
Ha nem fizetjük be a havidíjat, akkor is levonják a költséget a felhalmozott hozamokból. Ezért érdemesebb lehet a havi befizetés összegét csökkenteni minimálisra, és ebből levonni az önkéntes nyugdíjpénztár költségét, mintha egyáltalán nem fizetnénk be, és a felhalmozott hozamból vonnák le.
Ahogyan már említettük, az önkéntes nyugdíjpénztár, mint megtakarítási forma államilag támogatott, így az adó-visszatérítés mértéke 20 százalék az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után. Ez a 20 százalék állami támogatás közvetlenül az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkon kerül jóváírásra az éves befizetések után. Amint ez az összeg megérkezik, onnantól kezdve ez is hozamokat termel, és valóban a nyugdíjunkat gyarapítja.
Az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény maximális mértéke évente 150 ezer forint – azonban ez az egészség- és önsegélyező pénztárakkal összevontan értendő. Tehát ha bármelyik vagy akár mindegyik ilyen pénztárral rendelkezünk, az összes befizetésünk után együttesen igényelhetjük a maximális adó-visszatérítést. Ez az adóvisszatérítés évi 750 ezer forint vagy havi 62.500 forint megtakarítási számlára történő befizetés után jár.
Szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy az évi maximális – 150 ezer forintnak megfelelő – adó-visszatérítés a már befizetett személyi jövedelemadónkból kerül jóváírásra, így természetszerűleg rendelkeznünk kell minimum ekkora összegű SZJA-befizetéssel. Így, amennyiben más kedvezményeket is igénybe veszünk, akkor is fontos, hogy maradjon még visszatéríthető SZJA-befizetésünk.. Tehát nemcsak a befizetett összeg nagysága, hanem a befizetett személyi jövedelemadó összege is befolyásolja, hogy mennyi pénzt kérhetünk vissza nyugdíj-megtakarításaink után.
Azonban léteznek olyan élethelyzetek, amikor nem vagy csak alig kell személyi jövedelemadót fizetnünk: KATA-s vállalkozóként vagy GYES-en lévő szülőként, esetleg nagycsaládosként. Ebben az esetben nincs lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseinkre igényelni az állami támogatást. Ám ebben az esetben jó megoldást jelenthet a nyugdíjbiztosítás, mivel csak itt lehetséges, hogy a szerződő és a biztosított személye elkülönüljön – azaz, aki befizeti az adót, és aki a megtakarítás összegének felvételére jogosult. Ezen kívül a szerződő személye akár menet közben is változtatható.
Ha több, különböző típusú nyugdíjcélú megtakarítással – például önkéntes nyugdíjpénztárral és nyugdíjbiztosítással – rendelkezünk, akkor a maximálisan igényelhető állami támogatás összege 280 ezer forint lehet évente, ami éves szinten 1 millió 400 ezer forint befizetést feltételez. Ekkor a havonta átlagosan 120 ezer forintos befizetést kell eszközölnünk.
Amikor az önkéntes nyugdíjpénztár kerül szóba, így sejthető, hogy csak bizonyos idő elteltével férhetünk hozzá a megtakarított összeghez. Általánosan, önkéntes nyugdíjpénztár esetén az első 10 év során nem lehet hozzáférni a befizetett összeghez. Kivételt képez, ha a 10 év alatt elérjük a nyugdíjkorhatárt. A 10 év letelte után csak a hozamok vehetők fel adómentesen 3 évente, a tőke továbbra sem hozzáférhető – extra adók fizetése nélkül.Ez jelenleg a tőkerész után 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetését jelenti.
A megtakarított összeghez való, adómentes hozzáférés két esetben lehetséges: ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, vagy ha az önkéntes nyugdíjpénztár 21 évig fut, és az utolsó 20 évben bizonyos összeget befizettünk rá. Fontos megjegyezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjkorhatárhoz van kötve, így ha később emelkedik a nyugdíjkorhatár, az befolyásolhatja az adómentes hozzáférés időpontját. Tehát nem a szerződéskötérkor hatályos nyugdíjkorhatár lesz a mérvadó a kifizetés szempontjából, hanem az aktuális szabályozás szerinti életkorhatár.
Az alábbiakban tekintsük át röviden, milyen előnyökkel, netán buktatókkal járhat egy önkéntes nyugdíjcélú megtakarításba kezdeni. Az önkéntes nyugdíjpénztár konstrukcióinak előnyei közé tartozik, hogy általában alacsony kezdő tőkével is elindítható, és viszonylag alacsony költségekkel jár. Ezen megtakarítási forma további előnye, hogy megfelelően helytáll béren kívüli juttatásként is. Az első 5-6 évben általában kedvezőbb hozamra lehet számítani, mint a későbbiekben.
Ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztárak indítása előtt mindenképp érdemes a következő tényezőket figyelembe venni. A munkáltatói oldalon komoly adók terhelik ezt a formát, és magánszemélyként is súlyos büntetésekre lehet számítani, ha korábban szeretnénk igénybe venni a megtakarított összeget. Emellett a befektetési lehetőségek korlátozottak, mivel csak néhány portfólió áll rendelkezésre. A hozamok a hazai gazdaság teljesítményétől függenek, ami bizonytalan gazdasági helyzet esetén hátrányosabb lehet.
Az önkéntes nyugdíjpénztár különösen azoknak ajánlott, akik havi kisebb összeget, nagyjából 5-6 ezer forintot vagy annál nagyobb összeget tudnak félretenni rendszeresen, és legalább még 10 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig. Fontos tudni, hogy csak azoknak ajánlott befektetésként az önkéntes nyugdíjpénztár, akik elfogadják, hogy a megtakarítások hozama a hazai gazdaság teljesítményétől függ.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
Így kaphatod meg a hitelt
1. Kalkuláció
Versenyeztesd meg a bankok ajánlatait, és válaszd ki a számodra legkedvezőbbet.
2. Kiválasztás
Kattints az "érdekel" gombra és kérj ajánlatot.
3. Igénylés
Állítsd össze a bank által kért dokumentumokat és add be hiteligénylésedet.
4. Szerződés
A kiválasztott bankban megtörténik a szerződéskötés, majd ezt követően hamarosan a folyósítás.
Igen. Ha időszakosan nem tudjuk fizetni a tagdíjat, nem feltétlenül kell az önkéntes nyugdíjpénztár megszüntetése mellett döntenünk, van más lehetőségünk is, például a díjak szüneteltetése. Ez minden pénztárnál lehetséges, sőt, később is befizethetjük a tagdíjat. A befizetéseket éves szinten kezelik, így viszonylag rugalmasan kezelhető a tagdíjfizetés, és ennek nincsenek különösebb megkötései vagy hátrányai.
Igen. Jelenleg bármikor válthatunk pénztárat megkötés vagy büntetés nélkül, csupán egy néhány ezer forintos költséget kell az új önkéntes nyugdíjpénztárba történő átlépéskor fizetni. Az önkéntes pénztárakról szóló törvény értelmében továbbá lehetőség van arra is, hogy párhuzamosan több önkéntes nyugdíjpénztár tagjai legyünk, így nem korlátozódik a megtakarításunk egy pénztárra.
Igen azonban azt fontos megjegyezni, hogy ez a nyugdíjkorhatár elérése után is csak extra adó mellett vehető fel. A tőkerészre 15 százalékos személyi jovedelemadót, valamint 13 százalék szochót kell fizetnünk. Ennek mértéke a 10. év után fokozatosan csökken, a 21. évben pedig adómentessé válik.
Minden hivatalos, nyugdíj-előtakarékossági formát, így az önkéntes nyugdíjpénztárt is 20 százalék adó-visszatérítéssel támogatja az állam. Az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény maximális mértéke évente 150 ezer forint lehet. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg az önsegélyező- és egészségpénztárral összevontan értendő.
Egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás éves hozama 5 és 7 százalék között mozog, de az állampapírok kamatainak változó teljesítményével párhuzamosan a hozamok is változó tendenciát mutathatnak.
A weboldalon megjelenített egyes ajánlatok megjelenítését több tényező befolyásolhatja, így az ajánlatra vonatkozó feltételek és megadott adatok, valamint a weboldalt üzemeltetőnek az ajánlatot tevővel való megállapodásai. Az ajánlatok megjelenítésekor ezért nem független rangsorolás valósulhat meg, hanem a szerződött partnerek ajánlatai kiemeléssel előbbre kerülhetnek a listán.
A CSOK támogatás lejárta előtt nem lehet elköltözni a támogatott ingatlanból – gondolja mindenki. Van azonban egy olyan lehetőség, amivel azok élhetnek, akik mégis költözni akarnak. Ez pedig a fedezetcsere. De ez mégis mit jelent? És hogyan működik a gyakorlatban? Utánajártunk, és mutatjuk.
A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük, a bankok azonban megtalálhatják a módját, hogy ezt kifizettessék az ügyfeleikkel. Mire számíthatunk ügyfélként a tranzakciós illeték emelése után? Nőni fognak a banki költségeink? És ha igen, mit tehetünk ez ellen? Szakértőink válaszolnak a kérdésekre.
A személyi kölcsön igényléskor a felkészült hitelfelvevő azonnal megnézi a Teljes Hiteldíj Mutatót. És ez így van rendjén. De mi a helyzet akkor, ha a bank kötelezően előírja a bankszámlanyitást az igényléshez? Hiszen a bankszámlának is lesznek költségei. Fontos, hogy erről a költségről se feledkezz meg!
A CSOK Plusz hitellel nagyobb lehet a lakás, és még költözni sem kell. Amikor a támogatást bővítésre akarjuk felhasználni, ugyanúgy meg kell felelni az alapfeltételeknek, és van olyan szabály is, ami csak a bővítésre vonatkozik. Mutatjuk a részleteket.