Miért működik a lízing Európában – és nálunk miért nem? Gyakorlati döntési útmutató példákkal és összehasonlításokkal
Autóra, gépre, eszközre sokan automatikusan hitelt keresnek, pedig a lízing gyakran rugalmasabb és jobban illeszkedik a használathoz. Ebben a cikkben közérthetően végigvesszük a lízing lényegét, a hitellel való különbségeket, és konkrét példákon mutatjuk meg, mikor melyik megoldás lehet előnyösebb. Kitérünk a tartós bérlet jellegű konstrukciókra, a vállalkozások tipikus eszközbeszerzési dilemmáira, és azokra a pontokra is, ahol a legtöbben mellélőnek. A végén kapsz egy rövid, gyakorlati döntési tanácsot, amit aláírás előtt érdemes végigfuttatni.
Ha autót, kisbuszt, gépet vagy bármilyen nagyobb értékű eszközt szeretnél, ösztönösen két megoldás jut eszedbe: kifizeted egyben, vagy hitelt veszel fel. A lízing sokaknál még mindig „külön világ”, pedig a lényege egyszerű: nem a tulajdonlásból indulsz ki, hanem a használatból. Vagyis abból, hogy az eszközre azért van szükséged, mert dolgozol vele, közlekedsz vele, termelsz vele, bevételt hoz, vagy megold egy problémát.
A podcastban Zs. Nagy Istvánnal, a Magyar Lízingszövetség elnökével beszélgettünk arról, miért lett a lízing sok európai országban természetes finanszírozási forma, és milyen félreértések akadályozzák itthon a tudatos használatát. A podcastban pont ez a szemlélet a kulcs: a lízing nem csak „egy másik finanszírozás”, hanem sok esetben kockázatkezelési és tervezési eszköz. Európában sok helyen azért terjedt el, mert a cégek és a magánszemélyek a nagyobb beszerzéseknél egyre gyakrabban azt kérdezik: „mennyiért használom biztonsággal és kiszámíthatóan?” — nem azt, hogy „az enyém lesz-e holnaptól”.
A videóban végigvesszük, miért működik a lízing sok európai országban természetes módon, és milyen pontokon csúsznak el itthon a döntések. Konkrét helyzeteken keresztül beszélünk arról is, mikor előnyösebb a lízing a hitelnél, és mikor érdemes inkább más megoldást választani. Nézd meg az epizódot, majd alatta részletes példákkal segítünk eligazodni.
Az alábbiakban végigmegyünk a lényegen: mi a lízing, miben más a hitelnél, mikor előny, mikor csapda, és hogyan lehet jó döntést hozni — konkrét példákkal.
Mi a lízing a gyakorlatban? Nem bonyolult, csak más logika
A lízingben három szereplő logikája találkozik:
-
Te, aki használni akarod az eszközt (autó, gép, berendezés).
-
A finanszírozó, aki megveszi az eszközt, és a szerződés szerint átengedi neked a használatot.
-
Az eladó, akinél kiválasztod az eszközt.
A lényeg: a finanszírozó veszi meg, te pedig részletekben fizetsz a használatért, és a szerződés végén a megállapodás szerint vagy a tiéd lesz az eszköz, vagy visszaadod, vagy lecseréled.
Ez a logika két fontos dolgot ad:
-
Az eszköz sokszor maga a biztosíték. Emiatt bizonyos helyzetekben a lízing könnyebben „összerakható”, mint egy klasszikus hitel.
-
A szerződés a használatra van szabva. Például autóknál tipikus, hogy számít a futás, a futamidő, a szerviz, a biztosítás, a visszaadás feltétele.
Lízingtípusok: ugyanaz a szó, de nem ugyanaz az élmény
A lízinget sokan egy kalap alá veszik, pedig a döntésnél nem mindegy, melyik logikát választod.
Pénzügyi lízing esetén a szerződés jellemzően úgy épül fel, hogy a végén reális eséllyel tulajdonba kerül az eszköz (vagy legalábbis erre van kialakítva a pálya). Ez akkor jó, ha hosszabb távra tervezel, és tényleg meg akarod tartani.
Tartós bérlet jellegű konstrukcióknál a fókusz gyakrabban a használaton van: a végén visszaadod vagy cseréled, és sokszor a szolgáltatási elemek (szerviz, csereautó, biztosítás) nagyobb súlyt kapnak. Ez akkor lehet erős, ha számodra a kiszámítható havi kiadás és a kockázatok csökkentése fontosabb, mint az, hogy a végén a tiéd legyen.
A podcast egyik izgalmas állítása ehhez kapcsolódik: a lízing egyre inkább szolgáltatássá válik, vagyis nem csak a pénzről szól, hanem arról is, hogy mennyi gondot veszel le magadról.
Lízing vagy hitel? A különbség nem a szóban van, hanem a felelősség megosztásában
Sokan úgy hasonlítanak, hogy „melyik olcsóbb?”. A jobb kérdés: melyik illik jobban a célhoz és a kockázataidhoz? Nézzük a legfontosabb döntési tengelyeket.
Tulajdon és kötöttség
-
Hitel: az eszköz jellemzően a tiéd, te viseled a legtöbb kockázatot (értékvesztés, eladás nehézsége, nagyjavítás).
-
Lízing: a használat a tiéd, a tulajdon kérdése a szerződés szerint alakul; bizonyos kockázatok (például maradványérték, visszaadás) részben „szabályozva” vannak.
Készpénz és mozgástér
-
Hitel: ha önerő kell, az csökkenti a tartalékot; ha nem kell, a törlesztő lehet magasabb.
-
Lízing: tipikusan úgy van kialakítva, hogy a használatot gyorsan megkapd, és a teljes vételár ne egyszerre terheljen — cserébe a feltételek részletesek.
Rugalmasság a csere és fejlesztés felé
-
Hitel: a csere gyakran az eladás és új vásárlás kérdése.
-
Lízing: bizonyos konstrukcióknál természetesebb a csere ciklusa, főleg eszközöknél és céges flottánál.
Gyakorlati példa 1: autó 6,5 millió forintért — három út, háromféle kockázat
Tegyük fel, hogy 6 500 000 Ft értékű autót nézel. Nem az a cél, hogy „mindenáron a legolcsóbb” legyen, hanem hogy ne fojtsa meg a családi pénztervet, és ne legyen belőle később kényszer.
1) Kifizeted egyben
Előny: nincs havi kötelezettség, nincs szerződéses kötöttség.
Kockázat: ha ezzel lenullázod a tartalékot, egy nagyobb váratlan kiadás után mégis hitelbe kényszerülhetsz — drágábban, rosszabb pillanatban.
Mikor jó? Ha a vásárlás után is marad értelmezhető tartalék, és nem sérül a havi egyensúly.
2) Hitelből megveszed
Előny: az autó a tiéd, a futamidő végén nincs „elszámolás”.
Kockázat: te viszed az értékvesztést, az eladás maceráját, és ha rossz az időzítés (például piaci változás, nagyobb javítás), a veszteség teljesen nálad csapódik le.
Mikor jó? Ha hosszabb távra tervezel, és a havi törlesztő belefér úgy, hogy közben tudsz tartalékot is képezni.
3) Lízing / tartós bérlet jellegű megoldás
Előny: a havi kiadás kiszámíthatóbb lehet, és a szerződés végén a csere vagy visszaadás logikája előre rögzített. Bizonyos esetekben a szerviz és egyéb költségek is tervezhetőbbek.
Kockázat: ha nem figyelsz, a visszaadás feltételei (például futás, állapot) kellemetlen meglepetést hozhatnak.
Mikor jó? Ha neked a használat a lényeg, és a kockázatokat inkább „keretek közé” tennéd, nem pedig minden részét magadra vállalni.
Itt látszik, miért működik sok helyen jól: a lízing nem azt ígéri, hogy olcsó csoda lesz, hanem azt, hogy a használatot szabályokkal és kiszámítható kerettel adja.
Gyakorlati példa 2: vállalkozás vesz gépet 18 millióért — miért más a döntés, mint magánszemélynél?
Egy vállalkozásnál a kérdés ritkán csak az, hogy „megengedhetem-e”. Inkább ez:
megéri-e lekötni ennyi pénzt egy eszközben, vagy jobb, ha a pénz a működésben marad?
Tegyük fel, hogy egy 18 000 000 Ft-os gép:
-
növeli a termelést,
-
de közben pénz kell készletre, bérekre, javításokra.
Ha mindent egyben kifizetsz, lehet, hogy a gép megvan, de a működésed sérül. Ha hitelre veszed, a törlesztő fix. Ha lízingelsz, gyakran jobban illeszthető a gép várható „életciklusához”: addig fizetsz, amíg tényleg dolgozik, és a csere logikája is tervezhetőbb.
A podcast egyik erős gondolata ehhez: a lízinget sok helyen azért választják, mert a beruházás nem állítja falhoz a működést. Nem azért, mert varázslat, hanem mert másképp osztja be az időt és a terheket.
Miért használják Európában természetesebben? Nem pénzügyi trükk, inkább gondolkodásmód
Három okot érdemes megérteni, mert mindhárom a döntésedet is javítja.
1) A „használat” előtérbe került a „tulajdon” helyett.
Céges oldalon ez különösen erős: sok eszköznél nem az a cél, hogy 10 évig ugyanazt tartsd, hanem hogy 3–5 évente olyan eszközöd legyen, ami megbízható és hatékony.
2) A kockázatok tervezhetőbbek lettek.
Ha a szerződés előre rögzíti a visszaadás, csere, futamidő kereteit, kisebb az esélye annak, hogy egy rossz eladási pillanatban buksz nagyot.
3) A lízing „szolgáltatásosodott”.
Sok konstrukciónál nem neked kell minden részletet menedzselni (szervizidő, csere, egyes költségek), hanem a havi díjban eleve kezelhetőbb.
Itthon gyakran ott megy félre, hogy a lízinget a hitel „különös testvéreként” kezelik, és nem nézik meg, hogy melyik konstrukció mire való.
Tipp: 7 kérdés, amit aláírás előtt mindig futtass végig
-
Pontosan meddig akarod használni az eszközt?
-
A futamidő illeszkedik a valós használathoz, vagy csak a havi díj miatt lett így?
-
Mi történik, ha előbb cserélnél vagy megszüntetnéd?
-
Mit vállalsz te (karbantartás, biztosítás, állapot), és mit vállal a konstrukció?
-
Van-e olyan feltétel, ami reálisan nehezen tartható (például futás, állapot)?
-
Mennyi tartalékod marad a választott megoldás után?
-
A teljes időszakban mennyi pénz megy ki összesen, és mit kapsz ezért cserébe?
Tipikus buktatók: itt szoktak a legtöbben mellélőni
Rosszul választott futamidő
Ha túl rövid, a havi díj feszít, és az első nehezebb időszaknál borul a terv. Ha túl hosszú, olyan időszakban fizetsz, amikor az eszköz már kevésbé hatékony vagy több a hibalehetőség.
„Majd úgyis vigyázok rá” hozzáállás visszaadásnál
Visszaadásnál az számít, amit a szerződésben vállaltál. Ha nem olvasod el a kereteket, a végén az apróságok is pénzzé válnak.
Nem számolsz a használati költségekkel
A havi díj nem az egyetlen kiadás. Autónál a fenntartás, vállalkozásnál a leállás költségei ugyanúgy döntési tényezők. A jó konstrukció az, ami a teljes képet vállalhatóvá teszi.
Mikor nem a lízing a jó irány?
A lízing nem csodafegyver. Vannak helyzetek, amikor egy klasszikus megoldás tisztább.
-
Ha biztosan nagyon sokáig megtartanád az eszközt, és a hosszú távú tulajdonlás a cél.
-
Ha olyan eszközt veszel, ahol a visszaadásos logika eleve nem kényelmes, vagy nehezen tartható feltételekkel jár.
-
Ha a pénzügyi helyzeted annyira feszített, hogy bármilyen fix havi kötelezettség kockázatos — ilyenkor előbb stabilizálni érdemes.
Rövid összefoglaló tanács a végére
A jó döntéshez ne azt kérdezd, hogy „lízing vagy hitel”, hanem azt, hogy milyen célra, milyen időtávra, milyen kockázattal keresel megoldást. Ha az eszközt használni akarod, és a csere, a kiszámíthatóság, valamint a tervezhető kockázat fontos, a lízing sokszor erős választás. Ha a tulajdonlás és a hosszú távú megtartás a cél, a hitel vagy az egyösszegű vásárlás lehet tisztább. A legfontosabb: úgy válassz, hogy a havi teher mellett maradjon mozgástér és tartalék, mert ez különbözteti meg a jó konstrukciót a később fájó döntéstől.
Podcast-csatornáink és közösségi felületeink egy helyen.Kövess & hallgass – maradj képben a pénzügyekkel
Hallgasd itt
Tipp: iratkozz fel, hogy ne maradj le az új epizódokról.
Kövess minket
Rövid, hasznos tippek és friss pénzügyi hírek.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.












