Mi a különbség a nettó és bruttó jövedelem között a hitelbírálat során?
A hitelbírálat során a bankok eltérő módon értelmezik a nettó és bruttó jövedelmet, és ez jelentősen befolyásolhatja a hitelképességet. A cikk részletesen bemutatja, melyiket és hogyan veszik figyelembe a pénzintézetek, és mire érdemes figyelni a jövedelmi adatok megadása során.
A hitelbírálat során a jövedelem az egyik legfontosabb tényező, amely alapján a bank eldönti, hogy mekkora hitelösszeg nyújtható, és milyen feltételek mellett. A jövedelem nagysága nemcsak a hitelkeretet, hanem a havi törlesztőrészlet maximumát is meghatározza a jogszabályi előírások alapján. Azonban a „jövedelem” nem egyértelmű fogalom – többféleképpen is értelmezhető, és a bankok különbséget tesznek a bruttó és nettó jövedelem között. E különbségek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy reálisan lássuk saját hitelképességünket.
Mit jelent a bruttó jövedelem?
A bruttó jövedelem az a teljes összeg, amelyet a munkáltató havonta kifizet – ez az az érték, amit a munkaszerződésben is rögzítenek. Ez azonban nem az az összeg, amit a dolgozó ténylegesen megkap, mert ebből levonásra kerül az SZJA, a társadalombiztosítási járulék, illetve más kötelező elemek, például tagdíjak vagy végrehajtási levonások.
A bruttó jövedelem tehát egy elméleti szám, amely a dolgozó és az állam közötti viszonyt írja le, de nem tükrözi a háztartás tényleges pénzügyi mozgásterét. A bankok ugyanakkor ezt az értéket is figyelembe veszik – elsősorban azért, mert ez alapján határozható meg az adózott jövedelem és annak stabilitása.
A nettó jövedelem a valódi pénzügyi mozgástér
A nettó jövedelem az az összeg, amely a bruttó bérből a levonások után ténylegesen megérkezik a bankszámlára. Ez a pénz áll a háztartás rendelkezésére, ebből kell fedezni a megélhetési költségeket, és ebből történik a hitel törlesztése is. Éppen ezért a hitelbírálat gyakorlati része a nettó jövedelemből indul ki.
A bankok az igazolt nettó jövedelem alapján számolják ki, hogy mekkora lehet a havi maximális törlesztőrészlet, amely a JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) szabály szerint a nettó jövedelem meghatározott százalékát nem haladhatja meg. Ezért a hitelminősítés egyik sarokpontja a rendszeresen beérkező, ellenőrizhető nettó jövedelem nagysága.
Milyen jövedelmet vesz figyelembe a bank?
A bankok a hitelbírálat során a rendszeres, igazolt jövedelmet veszik figyelembe. Ez alatt általában a munkaviszonyból származó, bankszámlára utalt jövedelmet értik. Emellett elfogadható lehet más forrásból származó jövedelem is – például vállalkozói bevétel, nyugdíj, GYED, GYES, vagy tartós albérleti díjbevétel –, de ezek elfogadása bankonként változik, és szigorú dokumentációhoz kötött.
A bruttó jövedelem önmagában csak akkor játszik szerepet, ha abból visszaszámolható a nettó, vagy ha a bank a stabilitás és a hosszú távú fizetőképesség vizsgálatánál kiindulópontként használja. A valódi döntés azonban a nettó jövedelmen, pontosabban a terhelhető nettó összegen múlik, amelyből a bank levonja a meglévő hitelterheket és egyéb kötelezettségeket.
Hogyan számol a bank a nettó jövedelemmel?
A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) szabályozza, hogy az adós mekkora összegű hitelt vehet fel a nettó jövedelméhez képest. A JTM limitjei jelenleg az alábbiak szerint alakulnak: ha a jövedelem 600 ezer forint alatt van, akkor a törlesztőrészlet nem haladhatja meg ennek 50%-át (változó kamatozású hiteleknél még kevesebb). Ha a nettó jövedelem ennél magasabb, akkor 60%-ig is elmehet a terhelhetőség.
A bank tehát nem a bruttó bérrel kalkulál, hanem a nettó jövedelemből indul ki, és abból levonja az esetleges meglévő kötelezettségeket. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a hitel törlesztése mellett is maradjon elegendő jövedelem a mindennapi kiadásokra.
Mi történik, ha a jövedelem változó?
Ha a jövedelem rendszeresen változik – például a teljesítményarányos prémiumok, túlóradíjak, cafetéria vagy jutalék miatt –, akkor a bank csak bizonyos részét fogadja el. A legtöbb pénzintézet az átlagolt jövedelmet vizsgálja, rendszerint 3 vagy 6 hónapra visszamenőleg. Az egyszeri, nem rendszeres juttatásokat általában kizárják az értékelésből, vagy csak csökkentett arányban számolják be a terhelhető jövedelembe.
Ez a gyakorlat különösen fontos lehet azok számára, akik nem fix bérrel dolgoznak, vagy akik vállalkozóként ingadozó bevétellel rendelkeznek. Ebben az esetben érdemes előre tisztázni, hogy az adott bank milyen számítási módszert alkalmaz a jövedelembírálat során.
Miért nem mindegy, mit vallunk be?
A hitelbírálat nem a „fekete könyvelés” szerint történik, hanem kizárólag az igazolt, hivatalos jövedelmi adatok alapján. Ez különösen vállalkozók és egyéni vállalkozók esetében kritikus: hiába van magas tényleges bevétel, ha az adóbevallásban alacsony jövedelmet mutatnak ki, akkor a bank ezt veszi figyelembe. Ugyanez igaz a be nem jelentett másodállásokra vagy feketén kapott juttatásokra is – ezek nem számítanak hitelbírálati szempontból.
A pénzügyi tudatosság egyik fontos eleme tehát az, hogy a hosszú távú célokat – például hitelfelvételt – előre tervezve, az adózás és a jövedelmek optimalizálása is tudatos döntés legyen. A rejtett jövedelmek vagy a minimálbéren történő bejelentés hosszú távon gátat szabhat a finanszírozási lehetőségeknek.
A közös hitelfelvétel és a jövedelmek összeadása
Ha a hitelt két fő veszi fel – például házastársak vagy élettársak –, akkor a bank a két jövedelmet együttesen vizsgálja. Itt is a nettó összegek a mérvadók, a JTM számítás alapját az együttesen rendelkezésre álló, igazolt nettó jövedelem képezi. Fontos, hogy csak olyan személyt érdemes adóstársnak bevonni, akinek jövedelme megfelelően dokumentálható, különben nem segít, hanem hátráltatja a hitel bírálatát.
Az adóstárs jövedelme ugyan növeli a hitelkeretet, de egyben azt is jelenti, hogy a felelősség is közös – fizetésképtelenség esetén mindkét fél egyaránt felel a hitel visszafizetéséért.
Mire figyeljünk a hiteligénylésnél?
Mielőtt bármilyen hiteligénylést beadnánk, érdemes részletesen átnézni, hogy a munkáltatói igazolás, a bankszámlakivonatok és az adóbevallások milyen nettó jövedelmet tükröznek. Emellett célszerű előminősítést is kérni, amely segít reálisan látni a lehetőségeket – még az ingatlan vagy cél kiválasztása előtt.
A nettó jövedelem kulcsfontosságú tényező a banki döntés szempontjából. Ha a cél egy nagyobb összegű lakáshitel vagy hosszú futamidejű kötelezettségvállalás, akkor előfordulhat, hogy a jövedelmi struktúránkon is változtatni kell – például teljes munkaidőre való átváltás, hivatalos bejelentés vagy adóoptimalizálás révén.
Összefoglalás
A nettó és bruttó jövedelem közötti különbség nemcsak bérpapírokon fontos, hanem a hitelbírálat során is döntő jelentőségű. Míg a bruttó jövedelem az elméleti alap, addig a nettó jövedelem az, ami a törlesztésre rendelkezésre áll. A bankok ezt vizsgálják a legszigorúbban, és erre épül minden számítás, korlát és döntés. Aki pontosan érti ezt a különbséget, és tudatosan készül fel a hitelfelvételre, jobb feltételeket érhet el – és elkerülheti a csalódást. A pénzügyi tudatosság ebben az esetben is kulcsfontosságú: a helyes információk birtokában a hitel nem teher, hanem eszköz lehet a céljaink elérésében.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
