5 dolog, amit nem tudtál a vagyonszerzési illetékről
A vagyonszerzési illeték nemcsak ingatlanvásárláskor fizetendő, hanem például gépjárművek átruházásakor is. A cikk 5 kevésbé ismert tényt mutat be az illetékről, többek között a kedvezményekről, mentességekről, részletfizetési lehetőségekről és a cégeket érintő szabályokról. Tudatos tervezéssel jelentős összegek takaríthatók meg.

A vagyonszerzési illeték – hivatalos nevén visszterhes vagyonátruházási illeték – egy olyan közteher, amelyet a magyar állam vet ki bizonyos típusú tulajdonszerzések után. Leggyakrabban ingatlanvásárlás esetén találkozhatunk vele, de más vagyonelemek – például gépjárművek, ingóságok – tulajdonjogának megszerzésekor is felmerülhet. Az illeték célja, hogy az állam részesedjen a gazdaság egyik legértékesebb tranzakciós folyamatából, a vagyonmozgásból. Sokak számára azonban ez a jogintézmény csupán egy kötelező fizetési tétel, amelynek részleteit nem ismerik mélyebben.
Írásunkban bemutatjuk azt az 5 legfontosabb, kevésbé ismert tényt, amely segít jobban megérteni a vagyonszerzési illeték működését, kivételeit és lehetőségeit. A cél az, hogy átfogó, gyakorlatorientált képet adjunk arról, mikor, hogyan és miért kell fizetni, vagy éppen mikor nem.
1. Nem csak ingatlanra vonatkozik: a gépjárművek után is fizetni kell
Amikor a legtöbb ember a vagyonszerzési illetékre gondol, automatikusan az ingatlanvásárlás jut eszébe. Való igaz, ez a leggyakoribb eset, hiszen egy lakás vagy ház tulajdonjogának megszerzése jellemzően jelentős összegű illetéket von maga után. Azonban sokan nem tudják, hogy a gépjárművek, pótkocsik és más járművek átruházása esetén is kötelező vagyonszerzési illetéket fizetni.
A gépjárműveknél az illeték alapja nem a vételár, hanem az ún. „katalógusérték” – azaz a NAV által évente meghatározott érték, amely figyelembe veszi a jármű típusát, teljesítményét és évjáratát. Ez különösen fontos, mivel egy piacinál alacsonyabb vételár esetén is a hivatalos érték alapján kell megfizetni az illetéket. A gépjármű illetéke jellemzően 18 éves kor alatt 10.000 Ft és 22.000 Ft között mozog, de ez az érték akár sokkal magasabb is lehet egy újabb autó esetén.
Fontos tudni azt is, hogy a gépjárművásárlásnál a természetes személyek és cégek közötti különbségek is számítanak, valamint az életkor és a rokkantsági állapot alapján különféle kedvezmények vehetők igénybe.
2. Számos esetben teljes mentesség vagy jelentős kedvezmény jár
A vagyonszerzési illeték „nem mindenkinél kötelező”. Az állam több társadalmi csoportot és élethelyzetet ismer el, amely alapján teljes mentességet vagy akár 50-100 százalékos kedvezményt biztosít.
A leggyakoribb mentességi esetek:
- Első lakáshoz jutás: Ha valaki első alkalommal vásárol lakást és még nem töltötte be a 35. életévét, akkor a 15 millió forintot meg nem haladó ingatlanrésze után nem kell illetéket fizetni, a fennmaradó részre pedig 50%-os kedvezmény jár.
- Családon belüli ajándékozás: Ha például szülő ajándékoz gyermekének ingatlant, akkor ez illetékmentes – legyen szó akár lakásról, akár más vagyontárgyról.
- Házastársak és bejegyzett élettársak közötti vagyonszerzés: Ez is mentes az illetékfizetés alól.
- Önkormányzat vagy állami szerv által adott lakások: Ha valaki például szociális alapon kap önkormányzati lakást, akkor az utólagos tulajdonszerzés is illetékmentes lehet.
- Cserével szerzett lakás, ha kisebb értékű: Ha valaki lakáscserét hajt végre, és az új lakása kisebb értékű, akkor csak a különbözet után kell fizetni.
Ezeket a kedvezményeket viszont kizárólag akkor lehet igénybe venni, ha az adásvétel során bejelentik a NAV-nak, és igazolni tudják az illetékjogosultságot. Ha ez elmarad, utólag nem, vagy csak hosszadalmas ügyintézéssel lehet visszaigényelni az illetéket.
3. Nem mindig a szerződésben szereplő ár számít
Sokan azt gondolják, hogy a vagyonszerzési illeték alapja mindig az adásvételi szerződésben feltüntetett vételár. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Az állam az illeték kiszabásakor a „szokásos piaci értéket” veszi figyelembe, és ha ez lényegesen magasabb, mint a szerződéses ár, akkor az utóbbi nem elfogadható.
A NAV-nak jogában áll felülvizsgálni az árakat, és úgynevezett értékbecslést kérni. Ez főként akkor fordul elő, ha az ingatlan ára szokatlanul alacsony, például 30-40%-kal a piaci ár alatt van. Ha az értékbecslés során megállapítják, hogy a valódi érték magasabb, akkor a különbözet után kell illetéket fizetni – ez akár több százezer forintos eltérést is eredményezhet.
Ezért fontos, hogy az adásvételi szerződés elkészítésekor a felek körültekintően járjanak el, és reális piaci értéket tüntessenek fel. Ellenkező esetben meglepetések érhetik őket az illetékhatározat kézhezvételekor.
4. Nem csak természetes személyek, hanem cégek is fizetnek, de máshogy
A cégek és gazdasági társaságok számára is ugyanúgy létezik vagyonszerzési illeték, azonban ők eltérő szabályok szerint adóznak. Különösen érdekes ez az ingatlanokat érintő tranzakcióknál.
A gazdasági társaságoknak minden vagyonszerzés után – kivéve a cégbeolvadást vagy szétválást – illetéket kell fizetniük. Ráadásul a számukra alkalmazott illetékmérték egyes esetekben eltérhet: ha például egy cég több lakóingatlant vásárol rövid időn belül, akkor az ingatlanforgalmazói minőség megállapítása után külön szabályok léphetnek érvénybe. Ilyenkor a NAV ellenőrzi, hogy az adott társaság rendszeres adásvétellel foglalkozik-e, és ha igen, akkor illetékmentesség helyett gyakran emelt mértékű adóteher is kiszabható.
Külön szabály vonatkozik azokra az esetekre is, amikor egy cég részesedést szerez egy másik cégben, és ezzel közvetetten tulajdont szerez egy ingatlanban gazdag vállalatban. Az ilyen „közvetett vagyonszerzések” után is illetéket kell fizetni, ha az ingatlan a társaság vagyonának jelentős részét képezi.
5. Lehet részletfizetést vagy mentességet kérni szociális alapon
Kevesen tudják, hogy a vagyonszerzési illeték nem egy kőbe vésett tétel, amelyet minden körülmények között egy összegben kell megfizetni. A NAV lehetőséget biztosít arra, hogy a fizetés alóli részleges vagy akár teljes mentességet kérjünk, természetesen megfelelő indoklás mellett.
A leggyakoribb esetek:
- Részletfizetési kérelem: Ez akkor különösen hasznos, ha valaki például lakásvásárlás során komoly hitelt vett fel, és nincs elegendő likviditása az illeték egyösszegű megfizetésére. A NAV jellemzően 12 havi részletfizetést engedélyez, de kivételes esetben hosszabb is lehet.
- Méltányossági kérelem: Ha valaki váratlan élethelyzetbe kerül – például súlyos betegség, munkanélküliség, családi tragédia –, akkor az állam részleges vagy teljes elengedést is biztosíthat.
- Szociális rászorultság: Nyugdíjasok, fogyatékkal élők, vagy egyedülálló szülők kérhetik a fizetési könnyítést. Ehhez csatolni kell az erről szóló igazolásokat (jövedelem, rokkantság, stb.).
Fontos, hogy ezekhez a kérelmekhez pontos dokumentáció szükséges, és nem automatikusak – tehát érdemes minél hamarabb benyújtani őket, még azelőtt, hogy a NAV felszólítást küldene.
Érdemes előre tájékozódni
A vagyonszerzési illeték első ránézésre csak egy egyszerű fizetési kötelezettségnek tűnhet, ám valójában sokkal összetettebb szabályozási rendszert takar. Megannyi kivétel, kedvezmény, méltányossági lehetőség és trükk rejtőzik a háttérben, amelyeket csak akkor ismerhetünk meg, ha tudatosan foglalkozunk vele.
Az 5 legfontosabb, kevésbé ismert tény alapján világossá válik, hogy ez az illeték nemcsak jogi, hanem pénzügyi tudatosságot is igényel. Érdemes tehát minden vagyonátruházási ügylet előtt tájékozódni, kérdezni, esetleg szakértőhöz fordulni, hiszen a tudás ebben az esetben konkrét forintokat jelenthet a zsebünkben.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.