Az 50/30/20-as szabály: Egy egyszerű módszer a pénzkezelésre

2026.01.27.

Szerző: Martinek András

Utoljára módosítva: 2026. január 27. 12:44

Az 50/30/20-as szabály egy könnyen követhető pénzkezelési keret: a bevételed 50%-a a szükséges kiadásokra, 30%-a az életminőséget adó költésekre, 20%-a pedig megtakarításra és tartozáscsökkentésre megy. A módszer ereje abban van, hogy gyorsan láthatóvá teszi, hol folyik el a pénz, és hogyan lehet úgy rendet tenni a költségvetésben, hogy közben ne érezd fojtónak a spórolást. A cikkben konkrét számokkal, élethelyzetekkel és más költségvetési megközelítésekkel összevetve mutatjuk meg, hogyan használd okosan.

Ha a pénzkezelésről van szó, a legtöbb ember nem azért csúszik el, mert nem ért hozzá, hanem mert nincs egy egyszerű, kézzelfogható rend, amihez tartani tudja magát. A fizetés megjön, jönnek a számlák, közben beesik pár váratlan kiadás, és a hónap végére már csak az marad, hogy „majd következő hónapban jobban figyelek”. Csakhogy a következő hónap ritkán lesz könnyebb. Az árak nem lesznek alacsonyabbak, a kísértések nem tűnnek el, és a váratlan kiadások is rendszeresen váratlanná válnak.

Az 50/30/20-as szabály azért népszerű, mert nem bonyolítja túl a dolgokat. Nem kér tőled kimutatást, nem kéri, hogy minden forintról külön naplót vezess, és nem tesz úgy, mintha minden élethelyzetben ugyanaz működne. Egy keretet ad: mennyi menjen a megélhetésre, mennyi az élet élvezetére, és mennyi az építkezésre, vagyis megtakarításra és tartozások lefaragására.

Ebben a cikkben nem általánosságokat kapsz, hanem konkrét példákat: hogyan számolj, hogyan kezeld a „nem fér bele” helyzeteket, és mit csinálj, ha a jövedelmed nem egyenletes. A végén pedig összevetjük más pénzkezelési módszerekkel, hogy tudd: mikor jó az 50/30/20 szabály, és mikor érdemes mást választani.

Mit jelent pontosan az 50/30/20?

A szabály lényege, hogy a havi nettó bevételedet három részre bontod:

• 50% – szükséges kiadások: lakhatás, rezsi, alapélelmiszer, közlekedés, kötelező biztosítások, alapgyógyszerek, olyan kiadások, amiket nehéz elhagyni.

• 30% – választható kiadások: szórakozás, étterem, előfizetések, hobbi, utazás, ajándékok, „kényelmi” vásárlások.

• 20% – megtakarítás és tartozáscsökkentés: vésztartalék, célmegtakarítás, nyugdíjra félretett pénz, hitel előtörlesztése, hitelkártya-tartozás lefaragása.

A három arány nem szentírás. A módszer értéke az, hogy keretet ad, és azonnal látod: a pénzed inkább a megélhetésre, az élményekre, vagy a jövőre megy-e.

Miért működik ez jobban, mint a „majd figyelek” hozzáállás?

Az „odafigyelek” túl homályos. Nem ad kapaszkodót. Az 50/30/20 szabály viszont számokra fordítja a döntéseket. Ha a hónap elején kijelölöd a kereteket, akkor nem az a kérdés, hogy „megvehetem-e”, hanem az, hogy „belefér-e a 30%-ba”. Ez apró különbségnek tűnik, de a gyakorlatban óriási: a pénzköltés érzelmi döntésből szabályalapú döntéssé válik.

Ráadásul az arányok segítenek abban is, hogy ne csak a megtakarítás legyen a cél, hanem közben élhető is maradjon a hónap. Sok spórolási próbálkozás ott bukik el, hogy az ember mindent elvág egyszerre, aztán két hét múlva bepótolja egy nagy költéssel.

Hogyan számolj? A szabály gyakorlati lépései

A módszerhez három dolog kell:

1. tudd a havi nettó bevételedet,

2. tudd, mennyi a szükséges kiadásod,

3. Kezeld a megtakarítást önálló tételként, hogy ne csak a hónap végén megmaradó pénzből jusson rá.

1) Példa: 400 000 Ft nettó bevétel

• 50% szükséges: 200 000 Ft

• 30% választható: 120 000 Ft

• 20% megtakarítás/tartozás: 80 000 Ft

Ez a keret azt jelenti, hogy ha a megélhetésed (lakbér, rezsi, alapélelmiszer, közlekedés) 200 ezer fölé megy, akkor valahol hozzá kell nyúlni: vagy csökkented a választható költést, vagy átmenetileg kevesebbet teszel félre, vagy növeled a bevételt.

Itt jön a módszer első nagy előnye: nem a hónap végén döbbensz rá, hogy elfogyott a pénz, hanem a hónap elején kiderül, hol szorít a cipő.

2) Példa: 650 000 Ft nettó bevétel, családdal

• 50% szükséges: 325 000 Ft

• 30% választható: 195 000 Ft

• 20% megtakarítás/tartozás: 130 000 Ft

A családoknál a szükséges rész gyakran magasabb (élelmiszer, gyerekek költségei, autó). Itt a szabály nem azt mondja, hogy „akkor nem lehet”, hanem azt, hogy láss tisztán: ha a szükséges kiadás 400 ezer, akkor a 50% már nem tartható. Ilyenkor döntened kell: az arányt módosítod, vagy a kiadásokat alakítod át.

Mi számít szükségesnek, és mi választhatónak?

Ez a módszer legkényesebb pontja, mert itt szokott becsapni minket a saját fejünk.

Szükségesnek az számít, ami nélkül nem működik a hétköznap:

• lakhatás,

• rezsi,

• alapélelmiszer,

• munkába járás,

• kötelező biztosítások,

• alapvető ruházat,

• gyerek kötelező kiadásai,

• hitelek kötelező törlesztője.

Választható az, ami kényelmet ad, de elvileg csökkenthető:

• étterem, rendelés,

• előfizetések,

• ajándékok,

• drágább márkák,

• extra utazások,

• hobbi, ami nem munkához kell,

• impulzusvásárlások.

A határ persze nem mindig éles. Például az internet sok helyen alap, de a legdrágább csomag már kényelmi.

Fontos: a hiteltörlesztő hova kerül?

A kötelező törlesztő általában a szükséges részbe kerül, mert nem tudod elhagyni. Viszont ha a 20%-ot tartozáscsökkentésre használod (például előtörlesztésre), az már a 20%-os rész.

Mi van, ha az 50% nem tartható? Tipikus helyzetek

Sokan érzik úgy, hogy az 50/30/20 szabály szép elmélet, mert a lakhatás elviszi a bevétel felét, sőt többet. Ez valós helyzet lehet, különösen nagyvárosban.

Ilyenkor nem az a jó reakció, hogy eldobod a módszert, hanem az, hogy átmenetileg áthangolod.

Átmeneti arányok, amikor szoros a helyzet

• 60/20/20: ha a lakhatás és megélhetés most magas, de a megtakarítást nem akarod elengedni.

• 70/20/10: ha épp nehéz időszak van, és a cél a túlélés, de még mindig szeretnél valamennyit félretenni.

• 50/20/30: ha sok a tartozásod, és gyorsan szeretnéd lefaragni.

A módszer akkor hasznos, ha alkalmazkodik hozzád. Az arányok inkább iránytűk, mint bilincsek.

Gyakorlati példa: hogyan lesz a 20% valódi megtakarítás?

Sokan ott rontják el, hogy a megtakarítás a hónap végi megmaradt pénzből történik. A maradék pedig rendszerint nulla.

Tegyük fel, 400 000 Ft a nettód, a 20% pedig 80 000 Ft. Ha ezt a fizetés napján külön teszed (külön számlára vagy elkülönített megtakarításba), akkor a hónap többi része automatikusan a maradékból gazdálkodik.

Tipp: a megtakarítást kezeld úgy, mint egy számlát

Állíts be fix napot, és tekints rá kötelezőként. Nem kell rögtön 20%-kal kezdeni, de a fix rendszer többet ér, mint a nagy lelkesedés két hétig.

Hogyan kezeld az ingadozó jövedelmet?

Vállalkozóknál, jutalékos munkáknál, szezonális bevételeknél a havi keret könnyen szétesik. Itt az 50/30/20 szabály akkor működik jól, ha nem egy hónapra, hanem három hónap átlagára számolsz.

Példa: három hónap nettó bevételei

• 320 000 Ft

• 580 000 Ft

• 410 000 Ft

Átlag: 436 666 Ft

Erre számolod az arányokat, és a magasabb hónapokban képzelj el egy puffer részt: ne emeld fel rögtön a választható költést, inkább töltsd fel a tartalékot.

Összehasonlítás más pénzkezelési módszerekkel

Az 50/30/20 szabály nem az egyetlen út. Viszont vannak helyzetek, amikor más jobban kézre áll.

1) Borítékos módszer

Lényege, hogy kategóriánként külön keretet adsz (például élelmiszer, közlekedés, szórakozás), és ha elfogy, kész.
Előny: nagyon fegyelmezett, gyorsan megfogja a csúszó költést.
Hátrány: sok kategóriával bonyolult lehet, és könnyű „ide-oda pakolni”.

Mikor jobb, mint az 50/30/20 szabály?
Ha rendszeresen túlköltesz egy-egy kategóriában, és konkrét korlát kell.

2) Nullára tervezett költségvetés

Itt minden forintnak feladata van: számlák, megtakarítás, célok, még a szórakozás is.
Előny: nagyon pontos, jól kezeli a célokat.
Hátrány: időigényesebb, és ha valaki utál tervezni, hamar feladja.

Mikor jobb?
Ha nagy célod van (lakás, adósságcsökkentés), és szeretsz pontosan követni mindent.

3) „Először tegyél félre magadnak” módszer

A lényeg: a fizetés napján először félreteszel, és a maradékból élsz.
Előny: egyszerű, a megtakarítás biztosabb.
Hátrány: ha túl nagy összeget teszel félre, a hónap közepe fájhat.

Mikor jobb?
Ha a fő gondod az, hogy soha nem marad megtakarítás. Ez önmagában is megoldás lehet, akár 50/30/20 szabály nélkül is.

4) Kiadásvágás helyett bevételnövelés fókusz

Nem módszer a klasszikus értelemben, inkább szemlélet: a kereteket megtartod, de a bevételt emeled (másodállás, plusz munka, eladás, alkudozás).
Előny: nem kell a mindennapi kiadásokat teljesen lefaragni a túléléshez.
Hátrány: több energiát igényel, és nem mindig lehetséges azonnal.

Mikor jobb?
Ha már amúgy is nagyon szorosak a kiadások, és nincs miből vágni.

Tipikus hibák az 50/30/20 szabály használatánál

1) A szükséges kiadások túl optimista becslése
Sokan csak a lakbért és rezsit számolják, de kimarad az élelmiszer, a gyógyszer, a közlekedés, a gyerek kiadása. A végén így papíron kijön, a valóságban nem.

2) A 30% elszivárgása apróságokban
Napi pár ezer forint itt-ott úgy elfogy, hogy észre sem veszed. Nem a nagy költés viszi el a keretet, hanem a sok kicsi.

3) A 20% állandó későbbre halogatása
A megtakarítás nem maradék. Ha nem előre teszed félre, akkor a hónap végén már késő.

Gyakorlati minta: 10 perces havi rutin, ami életben tartja a rendszert

1. Fizetés napján jelöld ki a 20%-ot, és tedd félre.

2. Írd fel a következő 30 nap biztos kiadásait (lakhatás, rezsi, törlesztő).

3. A maradékból alakíts ki heti keretet a választható költésre, hogy ne egyben fogyjon el.

Ez a rutin rövid, mégis sokat segít. Nem kell minden nap számolni, csak rendszerben maradni.

Rövid összefoglaló tanács a végére

Az 50/30/20-as szabály akkor működik igazán, ha nem csak elolvasod, hanem keretté alakítod: a megtakarítást előre félreteszed, a szükséges kiadásokat őszintén felméred, és a választható költésnek adsz egy kényelmes, de határozott határt. Ha a valóságod nem fér bele az 50%-ba, ne dobd el a módszert, csak hangold át az arányokat átmenetileg. A lényeg, hogy a pénzed ne magától fogyjon el, hanem te döntsd el, mire menjen – és maradjon belőle a jövődre is.