Leggyakoribb tévhitek az elévüléssel kapcsolatban
Az elévüléssel kapcsolatos tévhitek számtalan formája él a köztudatban – alábbi cikkünkkel ezeket szeretnénk eloszlatni!
Az elévülés nem szünteti meg a követelést
Nincs tehát nyugalom akkor sem, ha lejárt az elévülési idő
Sokan gondolják azt, hogy ha letelt az elévülési idő, akkor már nem kerülhet sor semmilyen jogi lépésre a tartozásukkal kapcsolatban. Az elévülést nem vizsgálja sem a bíróság, sem egyéb hatóság, és, ha nem történik erre hivatkozás egy eljárás során, akkor gyakorlatilag továbbra is behajtható lesz a tartozás. Ha az elévülési idő letelte után fizetési meghagyás érkezik, akkor az elévülés tényét jelezni kell a közjegyző felé, mivel ő sem vizsgálja azt, és a fizetési meghagyás azonnal jogerőre is emelkedik, azaz a tartozást teljesen jogosan fogják behajtani.
Az elévülési idő nem mindig öt év
A köztudatban az az elévüléssel kapcsolatos tévhit is él, hogy az ideje minden esetben öt esztendő; se több, se kevesebb. Holott számos példa létezik ennek ellenkezőjére is, így például az elektronikus hírközlési szolgáltatások díjának követelésére vonatkozó elévülési idő mindössze egy év, de a parkolási pótdíj ugyanígy egy év után évül el, a gázszolgáltatással és villanyáram-szolgáltatással kapcsolatos követelések pedig három év alatt évülnek el. Fontos, hogy vannak olyan igények is, amelyek egyáltalán nem évülnek el; ilyen például a tulajdoni igény is!
Az elévülési folyamat is megszakítható
Érdemes tudni, hogy az elévülési folyamatot megszakíthatja egy bírósági végrehajtási eljárás, de gyakorlatilag bármilyen végrehajtási cselekmény is.
