Haszonélvezeti jog, tulajdonjog, birtokjog – mi a különbség?
A haszonélvezeti jog és a tulajdonjog közötti különbségek számosak, és természetesen kötelezettségek is tartoznak hozzájuk. Sokan nincsenek tisztában a legfontosabb tudnivalókkal sem, ezért az alábbiakban kifejtjük a lényeges részleteket.
A haszonélvezeti jog egy úgynevezett vagyoni értékű jog, amely jogszabály, illetve szerződés útján jön létre – ha ingatlanról van szó a haszonélvezeti jog kapcsán, akkor fontos, hogy az az ingatlan-nyilvántartásba is bekerüljön. A haszonélvező a más személy tulajdonában álló ingatlant használhatja, hasznosíthatja és a hasznait tulajdonának tekintheti. Egy tulajdonos tehát a haszonélvezeti joggal terhelt lakásával rendelkezhet, azt eladhatja, elajándékozhatja, vagy adott esetben megterhelheti például egy hitellel, ám ez a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg, az mindezektől függetlenül fennmarad. A haszonélvezők tehát az ingatlannal való rendelkezést, vagyis a tulajdonjogot leszámítva gyakorlatilag teljes hatalommal rendelkeznek az ingatlan fölött, ám a haszonélvezeti jogukat nem adhatják át másnak, és az a halálukkal megszűnik. Fontos tudnivaló még, hogy kizárólag a haszonélvezeti joggal rendelkező személyt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos kötelezettségek és költségek.
Láthatjuk tehát, hogy hogyan viszonyul a haszonélvezeti jog a tulajdonjoghoz, most pedig lássuk azt, hogy miként viselkedik a tulajdonjog önmagában!
A tulajdonjoggal rendelkező személy az ingatlana felett rendelkezési joggal is rendelkezik, vagyis az ingatlan az ő tulajdona, amihez jogok és kötelezettségek is társulnak. A tulajdonos például sajátjának mondhatja az ingatlant, azt használhatja, abba be is költözhet, ott lakhat, de jogosult a használatot másnak is átengedni, vagyis bérbe adhatja, de akár haszonélvezeti joggal is felruházhat más személyeket, emellett pedig az ingatlant eladhatja, elajándékozhatja, azt megterhelheti, arra hitelt vehet fel. Ami a kötelezettségeket illeti, a tulajdonjoghoz kapcsolódó adók, illeték, egyéb költségek rendezése a tulajdonost terheli, míg a használattal kapcsolatos költségek, vagyis például a közüzemi díjak a haszonélvezeti joggal rendelkező személyre hárulnak, és ha ilyen nincs, csak akkor a tulajdonosra.
És hogy ne feledkezzünk meg a birtokjogról sem; ezzel mindkét fél, vagyis a tulajdonos, illetve – ha van, akkor – a haszonélvező is rendelkezik, hiszen a birtokbavételről szól, ám a haszonélvezőé gyakorlatilag semlegesíti a tulajdonosét.
Ha kérdésed lenne, tedd fel nekünk elérhetőségeinken!
