A magyar pénzügyi helyzet javulása és a jövőbeli megtakarítás
A GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe áprilisban megközelítette, sőt faképnél is hagyta a pandémia előtti paramétereket, viszont a lakossági bizalmi indexe a jövőbeli megtakarítási képességek viszonylatában jelentősen a várt alatt maradt.
A magyarok a saját pénzügyi helyzetüket az előző hónapokhoz képest erősen javulónak, a takarékoskodási és félrerakási hajlamukat viszont még az őszinél is csapnivalóbbnak érzékelték. Vajon mik a kilátások a magyar pénzügyi helyzet szférájában, illetve milyen prognózisok várhatók a megtakarítási törekvések terén?
Lassan helyreáll a lakosság fizetőképessége, stabilizálódhat a magyar pénzügyi helyzet
Az újrainduló gazdaság miatt lassan, de biztosan stabilizálódik a lakosság pénzügyi helyzete. A fizetőképességi index jelen állása a magyar háztartások likviditásának regenerálódását jelzi, és a jövőre nézve is kedvező képet mutat a magyar pénzügyi helyzet tekintetében. Minél magasabb az index értéke, annál inkább képes a lakosság felmerülő fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Hazánkban a nagy gazdasági dekonjunktúra tavaly áprilisra esett, a fizetőképességi mutatószám is ekkor vette fel a legalacsonyabb értéket. Az áprilisi mélypont óta voltaképpen emelkedő tendenciát mutat a lakossági fizetőképesség. Az idén márciusra elért érték már megközelítette a tavaly márciusi, azaz az utolsó „normális” hónap szintjét. A mostani számokból kiindulva a gazdaság további növekedésére lehet számítani a közeljövőben is, és amennyiben az egész évre jellemző lesz az első negyedéves tendencia, akkor éves szinten akár 4,5 százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság. A likviditási készség javulásának hátterében egyértelműen a gazdaság beindulása és a pandémia nyomán kialakult munkaerőpiaci krízis befejeződése áll.
Megérintette az embereket a járvány
A pandémia a lakosság nagy részében tudatosította a pénzügyekről való felelős gondolkodás fontosságát, ami szándékszinten mindenképpen kiterjed a kiadások racionalizálására, valamint a rendszeres megtakarítási portfóliók aktiválására. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével nyilvánvalóan rengetegen éltek az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését, vásárlását, és persze a jelentősebb beruházások tárgykörét halasztották későbbre. Pozitív hozományként értékelhető jel, hogy a történtek hatására sokan tervezik valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását. Ami nem is csoda, hiszen a válság hatásait megtapasztalva rengetegen érzékelték úgy, hogy egy meglévő biztosítás segített volna átvészelni a nehéz időket. Az egészségügyi és financiális recesszió sokunkat rákényszerített, hogy másképp álljunk az egészségünk és a megélhetésünk védelme érdekében megtehető lépésekhez. Ennek nyomán látványosan megnőtt a lakosság körében az igény a kockázati és a megtakarítással egybekötött életbiztosítások, a jövedelempótló és hitelfedezeti biztosítások, valamint az egészségbiztosítási termékek iránt. A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett továbbra is jelentősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes és egyáltalán lehetséges-e hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben.
