Áremelkedés és infláció – a járvány következményei
Te is egyre többet csekkolod az élelmiszerboltokban kapott blokkokat? Úgy érzed, hogy egyre több pénzt hagysz az üzletekben? Bizony, sajnos nem csalnak a megérzéseid. Világszerte egyre durvábban emelkednek az élelmiszer árak. 2014 óta most vásárolunk a legdrágábban. Vajon hova vezethet az áremelkedés és infláció terén tapasztalható brutális elszállás? Nézzünk a számok mögé!
Élelmiszeripari körkép az áremelkedés és infláció aspektusából
A KSH májusi átlagárakat szemléltető kimutatásainak tükrében a fogyasztói árak átlagosan mintegy 5,1 százalékkal emelkedett szintet jeleznek a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanez a tendencia már áprilisban is érezhető volt az áremelkedés és infláció frontján, a tavasz második hónapja hozta el számunkra a kiugrást, ugyanis márciusban még csupán 3,7, februárban pedig 3,1 százalékos volt a pénzromlási index. Azért is érezzük kimagaslóan drasztikusnak az 5 körüli rátát, mert tavaly novembertől idén januárig csupán 2,7 százalékos értéket mutatott a viszonyszám, sőt a tavaly nyáron jócskán elszabadult infláció is csupán 3,8 és 3,9 körüli értékeket produkált. Az elmúlt egy évben a dohányáruk, a szeszes italok és az üzemanyag ára emelkedett a leginkább. A teljes fogyasztói palettára vetített globális nézőponttal úgy tűnik, mintha az élelmiszerpiacon mutatkozó drágulás nem is lenne annyira számottevő. Akkor mégis, hogy lehet, hogy az alapélelmiszerek ára folyamatosan egyre csak emelkedik? Szinte nincs olyan termék portfólió az élelmezési iparban, ahol ne találnánk szemben magunkat a megfizethetetlen kategória realitásával. Beszélhetünk a tojásról, a száraztésztáról, de akár a gyümölcsök, zöldségek, lisztek részlegéről is.
Akkor ez mégis, hogy lehet?
Nyilvánvaló: csak úgy, hogy egy jóval emeltebb kiindulási pontról rajtoltak az élelmiszerárak, amit igazol is a tavaly májusi intenzív élelmiszerdrágulás. Emlékszünk még? A KSH statisztikái szerint akkoriban a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi díjtételeknél, viszont az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt, ami hatalmas drágulás. Tehát az élelmiszerárak eleve egy nagyon magas árszintről regisztráltak be az idei statisztikákba, ami egyértelműen magyarázza az idei viszonyszámok emelkedésének kisebb léptékét. Az élelmiszeripari áremelkedés viszont csak részben írható a koronavírus számlájára. Az elmúlt évek készletfelhalmozása okozta keresletnövekedés mellett a rossz időjárás is komoly szerephez jutott az ügyben. És hogy mit jelent mindez az inflációra nézve? Mindezek alapján sajnos aligha várhatjuk, hogy a hamarosan 5 százalékra ugró éves inflációs ráta az év végére számottevő csökkenést mutasson.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
