Indul az árrésstop a drogériákban
Idén májustól újabb szakaszához érkezett a hazai árstop intézkedések története: a kormány bejelentette, hogy árrésstopot vezet be a drogériákban forgalmazott alapvető higiéniai termékek egy részére. A cél, mint korábban az élelmiszerárstopok esetében is, az infláció fékezése és a lakosság vásárlóerejének védelme. Ez az új lépés azonban más mechanizmussal működik, mint a klasszikus hatósági ár, és több kérdést is felvet a gazdasági hatásait illetően.
Az új intézkedés: mit jelent az árrésstop a drogériákban?
A mostani intézkedés hivatalosan nem árstop, hanem árrésstop, ami azt jelenti, hogy nem magát az eladási árat szabályozzák, hanem a kereskedők által alkalmazható árrést, vagyis azt a százalékos haszonkulcsot, amit egy adott termék beszerzési árán felül felszámolhatnak. A 2025 májusától érvényes szabályozás szerint a drogériák egy meghatározott termékkörre legfeljebb 15%-os árrést alkalmazhatnak. Ez tehát nem az eladási ár rögzítését jelenti, hanem egy közvetett árkorlátozást.
Az érintett termékkör:
- tusfürdők
- szappanok
- samponok
- fogkrémek
- borotvahabok
- női higiéniai termékek (például tampon, betét)
- pelenkák
- WC-papír
- nedves törlőkendők
Ezek a termékek minden háztartásban alapvető szükségletnek számítanak. A döntés indoklása szerint a kormány célja, hogy a napi higiéniai cikkek elérhetőbbé váljanak a fogyasztók számára, különösen az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek esetében.
Az árstop előzményei Magyarországon
Az árrésstop a klasszikus árstophoz kapcsolódó intézkedéscsomag újabb eleme. Érdemes tehát röviden áttekinteni, hogy hogyan alakult ki ez az árpolitikai eszköz Magyarországon az elmúlt években.
2021–2023: élelmiszerárstopok korszaka
A Covid19-járvány utáni időszakban, majd az orosz-ukrán háború következtében az infláció világszerte emelkedni kezdett. Magyarországon 2021 végétől különösen gyors áremelkedés indult el, főként az élelmiszerek területén. A kormány ennek megfékezésére 2022 januárjában bevezetett hatósági áras élelmiszerárstopot néhány alapvető termékre, többek között:
- kristálycukor,
- finomliszt,
- napraforgó étolaj,
- 2,8%-os UHT tej,
- csirkemell,
- sertéscomb.
A hatósági árakat a 2021. október 15-i árszinten rögzítették, és azokat a kiskereskedők nem léphették túl. A rendszer később további termékekkel bővült, majd fokozatosan leépült, a legtöbb árstopot 2023 végéig megszüntették.
Hatások és tapasztalatok
Az árstopok rövid távon valóban hozzájárultak az infláció fékezéséhez, és időlegesen megkímélték a háztartásokat az élelmiszerárak drasztikus növekedésétől. Ugyanakkor hosszabb távon több problémát is felszínre hoztak:
- Kínálati hiány: a kereskedők a veszteséges termékekből kevesebbet rendeltek, ami hiányhoz vezetett.
- Minőségi átrendeződés: a boltok gyakran olcsóbb, gyengébb minőségű helyettesítő termékeket kínáltak.
- Kereskedelmi torzulások: egyes termékek veszteségessé váltak az üzletek számára, ami a kisebb boltokat különösen hátrányosan érintette.
A hatósági árak mesterséges torzítást idéztek elő a piacon, amely az ellátási láncokban is feszültségeket okozott.
Az árrésstop lényegi különbsége az árstophoz képest
Az árrésstop nem a végső fogyasztói árat rögzíti, hanem a kereskedelmi árrést korlátozza. Ez fontos különbség, mivel így a beszerzési ár mozgásai továbbra is hatással lehetnek a fogyasztói árra. Például ha egy drogéria drágábban tudja beszerezni a fogkrémet, a végső ár is emelkedhet – viszont a kereskedő nem számolhat fel rá tetszőleges haszonkulcsot.
A módszer tehát egyszerre próbálja korlátozni a kereskedők profithoz jutását, miközben nem avatkozik olyan mértékben a piaci működésbe, mint egy teljes hatósági ár.
Gazdasági és társadalmi jelentőség
Az árrésstopnak – ahogy korábban az árstopnak is – társadalmi szempontból kiemelt jelentősége van, különösen egy olyan időszakban, amikor az infláció, bár csökkenő tendenciát mutat, még mindig érzékelhetően terheli a lakosság pénztárcáját.
A lakosság jelentős része érzékeny az alapvető fogyasztási cikkek árára. A higiéniai termékek ára szintén fontos tényező a mindennapi megélhetési költségekben, még ha nem is olyan mértékben, mint az élelmiszereké. A célzott árrésstop az alacsonyabb jövedelmű családokat segíti, különösen azokat, ahol kisgyermek, idős vagy beteg hozzátartozó gondozása miatt kiemelt szerepe van az említett termékeknek.
A kereskedők és gyártók reakciója
A drogérialáncok – például a Rossmann, DM, Müller – számára az új szabályozás alkalmazkodást igényel. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedők kétféleképp reagálnak ilyen intézkedésekre:
- Portfólió-átrendezés: az érintett termékekből csökkentik a választékot, más, nem szabályozott termékek felé terelik a vásárlókat.
- Márkázás és saját márkás termékek előtérbe helyezése: mivel a kereskedelmi márkákra nagyobb árkontrolljuk van, ezeken belül próbálnak versenyképes árat és profitot fenntartani.
A gyártók számára az alacsonyabb árrés egyúttal nyomást jelenthet arra is, hogy ne emeljék túlságosan a termékek nagykereskedelmi árát – hiszen a boltok így kevésbé tudják azokat értékesíteni.
A lehetséges hatások és kérdések
Az intézkedés hatása többféleképpen alakulhat:
- Pozitív forgatókönyv: a fogyasztói árak valóban csökkennek, az alacsony jövedelmű háztartások megtakarításokat realizálhatnak.
- Negatív forgatókönyv: a választék szűkül, a boltok a nem szabályozott termékeken próbálják behozni a kiesett nyereséget, így a vásárlói kosár összköltsége nem változik érdemben.
- Piaci torzulás: a kisebb drogériák nehezebben tudnak alkalmazkodni, ami piaci koncentrációhoz vezethet – a nagyobb szereplők előnybe kerülnek.
Emellett kérdéses, hogy az árrésstop meddig lesz érvényben, és hogy a későbbiekben kiterjesztik-e más termékkörökre is (pl. háztartási vegyipari cikkekre vagy állateledelre).
Sok bizonytalanságot hordoz magában
A drogériákra kiterjesztett árrésstop egy újabb példája annak, hogy a kormány hogyan próbál beavatkozni a fogyasztói árak alakulásába. Míg az élelmiszerárstop időszaka már lezárult, most a higiéniai termékek területén láthatunk hasonló törekvéseket, igaz, eltérő eszközökkel.
Összefoglalva
A 15%-os árréskorlátozás célja egyértelmű: a lakosság vásárlóerejének megőrzése, különösen az alapvető higiéniai szükségletek kielégítése terén. Ugyanakkor a piac reakciója és az intézkedés hosszabb távú hatása még sok bizonytalanságot hordoz magában. Az biztos, hogy a gazdaságpolitikai eszköztár újabb elemével bővült, de az is, hogy a sikerhez az egyensúly és a piac szereplőinek együttműködése is elengedhetetlen.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
